54. Huszt vára

A huszti vár (ukránul: Husztszkij zamok) a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. Erdély kapujaként is emlegetik. A várrom a mai Ukrajna területén a huszti járásban található.

A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bír, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat. A várat a tatár, török, Habsburg csapatok többször ostromolták. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja, csak annak bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még elkerülte sorsát.

Végül 1766-ban villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá.

Kölcsey Ferenc 1831-ben írt Huszt című epigrammája -bár átvitt értelemben a nemzet egészéről szól, mégis- jól szemlélteti a vár akkori - és sajnos mai- helyzetét is.