Árva vára

A VÁR

Valamikor a 13. században épült meg ez a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár, amely tulajdonképpen három részből áll – fellegvár, középsővár,- és alsóvár. Az első írásos említése 1267-ből származik. A király a Balassa családtól szerezte meg, és egészen a 15. századig marad királyi tulajdon, vármegyeszékhely.

A 15. században Komorowsky Péter rablólovag tartotta 25 évig rettegésben a környéket. Mátyás király is csak pénzen tudta megszerezni a jól védhető erősséget. A vár fénykora a Thurzó-család uralmára esik, akik 1527-ben lettek a vár tulajdonosai. Jelentősen bővítették a várat (alsóvár építése), valamint a fellegvárat kastéllyá alakították át – kialakult a vár mai arculata.

A Thurzó-család fiágon való kihalása után ún. közbirtokosság jött létre, azaz a leányörökösök együttesen irányították a hatalmas birtokot és a várat. 1670-ben Thököly Istvánt (Thököly Imre édesapját) felségárulással vádolták meg, és a várat megostromolták a császáriak. Az erősség csak Thököly halála után adta meg magát. A kurucok is elfoglalták az erődítményt, ami csak kiéheztetéssel került vissza a császáriakhoz.

A vár folyamatosan lakott volt, ezért kerülhette el a várrombolási hullámot. 1800-ban hatalmas tűzvész pusztított itt. A vár állapotának megóvásáért Zichy Ödön és Pálffy József rengeteget tett. Ennek köszönhető a vár jó állapota. A várban megtekinthető helytörténeti,- néprajzi,- és természettudományi múzeum. A várban őrzik a Thurzó-család levéltárát is.

Stílusa: reneszánsz, neogótikus átépítéssel legfőbb tulajdonosai: Thurzó család GPS: 49.2642/19.3799

ÉRDEKESSÉGEK

A vár nevéről két legenda is megemlékezik. Az egyik szerint templomos lovagok érkeztek a városba s nem találtak szállást, Istenhez fohászkodtak, hogy segítsen.
Legyen biztonságos – kérte egyikük
Legyen egy erős vár, szólt másikuk
Nem baj ha kietlen, magányos, árva, csak vár legyen – fohászkodott a harmadik.

A másik történet szerint Mátyás király mikor megtudta, hogy Péter, a kalocsai érsek összeesküvést sző ellene, elfogatta s így szólt hozzá: “Árva voltál, Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni” (Arva fuisti Petre Arva eris et in Arva morieris). Szegény érsek ott is halt meg, Árva várának tömlöcében.

Állítólag Árva vára nem is olyan árva, mert olykor éjszakánként kísértetek látogatják.

Mikszáth Kálmán a környéken gyűjtött információkra alapozta, hogy az első várat a templomos lovagok építették a sziklán, ennek más nyoma nincs.

Mátyás király 8000 aranyforintért vásárolta meg Árva várát Komorowsky Péter rablólovagtól – a várban szolgáló katonák alkották a híres Fekete Sereg „alapját”.

A vadászteremben található freskókat Corvin János megrendelésére készítették.

Az 1670-es Thököly István elleni ostrom előtt a nagyúrnak még sikerült kijuttatnia fiát, Thököly Imrét, akit Erélybe küldött. Az apja holttestét 9 hónapig nem engedték eltemetni és a családi (elfalazott) kincstárat is lefoglalták. Nem csoda, hogy Thököly Imre a Habsburgok ádáz ellenfelévé vált.

Az 1800-as tűzvész egy hétig tombolt a várban, mivel víz hiányában nem tudták oltani.

A várban nyílt meg 1868-ban az Osztrák-Magyar Monarchia első vármúzeuma, köszönhetően Zichy Ödönnek, aki a múzeum alapítója volt.

Az Árvai birtok hatalmas kiterjedésű volt, fénykorában 6 mezőváros és 75 falu, mintegy 80 000 hold kiterjedésű volt. (Tulajdonképpen magába foglalta egész Árva vármegye területét.)

1921-ben Friedrich Wilhelm Murnau német filmrendező a várban forgatta a Nosferatu c. fekete-fehér némafilmet, ami egy Drakula-feldolgozás. Itt forgatták a csehszlovák filmipar olyan gyöngyszemeit, mint a Hercegnő és a koldus, valamint a Rigócsőr király c. filmeket.

Érdemes előre tájékozódni a vár nyitva tartását illetően, mert eléggé összevissza van nyitva.

A vár nagyon kedvelt esküvői helyszín is

SZÁMOK

A vár bejáratához 600 lépcsőfokot kell megmászni

A vár az Árva folyó felett 112 méter magas sziklára épült

A vár kútja 91 méter mély