Bajmóc vára

A VÁR

A Nyitra folyó jobb partján kiemelkedő mészkőszirtre épült a vár, eredetileg fából. Első írásos említése 1113-ből származik. Eredetileg egy bástyatoronyból és kis területet körbezáró falból álló kővár épült a 1302-ben, amelyet a 15. században kibővítettek. Ekkor alakult ki a három szintű vár struktúra. Mátyás király szeretett vadászkastélya volt, ami a husziták ostromának is ellenállt.

A 16. században a Szapolyai családé, később a Thurzóké lett a vár, akik végvárrá építették ki. Kétszer vert vissza török ostromot. A Rákóczi szabadságharcban a kurucok elfoglalták, a császáriak csak kiéheztetéssel tudták visszavívni. A vár ezután került a Pálffy család birtokába, és mivel ők császárhűek voltak, elkerülte a várrombolást.

A középkori állapotban megmaradt várat gróf Pálffy János teljesen átalakíttatta 1889-1908 között. Az átalakítás mintájául a Loire menti francia kastélyok szolgáltak. A pompás látványt nyújtó 365 ablakos várkastély romantikus benyomását a palota és kápolnarész, valamint a kecses tornyok is erősítik. Az eredeti óvár szabálytalan sokszöget alkot, ezekből emelkedik ki az ötemeletes új vár, melynek 100 szobája volt.

A meglehetősen bonyolult, sokfolyosós, kis és nagy várudvarokkal tagolt és bástyajárókkal díszített kastély termeiben jórészt eredeti berendezési tárgyakat láthatunk, művészi faburkolatokat, értékes festményeket, bútorokat. Külön említést érdemel az Aranyszalon, a Márvány terem, a Várkápolna, a Lovagterem (ez a helyiség őrizte meg leginkább az eredeti – középkorias - állapotokat), a Kék Szalon, amit magyar királyok alakjaival, valamint a Thurzók, Mátyás király és a Pálffyak címereivel díszítettek. A várból lépcsősor vezet le a vár alatt található természetes barlanghoz, amiben két tó található.

Tulajdonos: Pálffy család
Építész: Huber József, Pálffy János gróf
Építés ideje: 1889-1908
Stílusa: neogótikus
GPS: N48°46'48'' E18°34'40''

ÉRDEKESSÉGEK

A vár környezete már az őskor óta lakott volt.

A várnak van kísértete – egy hölgyet hűtlenséggel vádoltak, s hogy megbizonyosodjanak erről, ledobták a várfalról (ha túléli, hűséges volt; ha nem, bűnös), állítólag fekete ruhában visszajár a mai napig, találkozhatunk „vele” éjszaka a vár folyosóin és a bástyákon.

A vár jól profitál a kísértet históriából, minden tavasszal megrendezik a Nemzetközi szellem és kísértetfesztivált a várban, olyan „vendégekkel”, mint Drakula és Frankenstein. Nagy népszerűségnek örvend a tematikus fesztivál.

Itt kísérelték meg megöletni a Szapolyai család által felbérelt orgyilkosok Corvin Jánost, Mátyás király fiát. A terv nem sikerült, Pohi Péter várnagyot, aki benne volt az összeesküvésben élve négyfelé vágatta a felbőszült Corvin János.

Az Aranyteremben 138 faragott angyalfejecske található, mindnek más az arckifejezése. Az Aranyterem nevét onnan kapta, hogy bár mennyezete borókafából készült, az aranyfüsttel van lefújva. A terem kedvelt házasságkötési helyszín.

A Kék szalonban 3 kutyaszobor található, a hamis, intelligens és a ravasz tulajdonságait jelenítik meg az állatoknak.

A gróf átalakítását elrendelő, fizető és a tervezésbe is aktívan belefolyó gróf Pálffy János nem érhette meg, hogy a kész művet lássa, hónapokkal a befejezés előtt meghalt. Végakarata szerint a várban felhalmozott gyűjteményeit, amely több, mint 6000 darabból állt, múzeummá szervezve kell a közönség elé bocsájtani. Ennek az örökösei nem mindenben tettek eleget, sok értékes festményt, szobrot eladtak a hagyatékból, azonban a múzeum és a vár megléte a grófnak köszönhető.

Pálffy János gróf nem talált magának feleséget, ezért az egyik bástyatornyot töviskoronával övezte.

Pálffy János igazi magyar arisztokrata volt, életében iskolákat, kórházakat támogatott, alapítványa segítette a szegény sorsú, de tanulni vágyó fiatalokat. Támogatta Szeged újjáépítését a nagy árvíz után. Az államra halálakor 90 millió koronát hagyott (az ekkoriban épült Erzsébet híd költsége 8 millió korona volt!)

A vár-átalakító gróf impozáns síremléke a várkápolnában megtekinthető.

A várat egy parkon keresztül lehet megközelíteni, az itt fakadó (és a vár alatti barlanggal összeköttetésben lévő) patak a helyi termálfürdő egyik forrásaként is szolgál. A források töltik fel a várat körbevevő árok vizét is.

A várral szemben található hársfát állítólag maga Csák Máté ültette 1301-ben. Ez Szlovákia legöregebb fája. A 700 éves faóriás alatt szeretett üldögélni Mátyás király is, aki sokszor vadászott erre. Több oklevelét is így leltezte: „sub tilia nostra Bajmocens”, a "mi bajmóczi hársfáink alól"

TUDTA?

A várkastélynak 365 ablaka van, 100 szobája van, a teljes várban ennél jóval több szoba van, más funkiciókkal.

A vár alatti barlang 26 méterre található a vár alatt, 22 méter széles, 6 méter magas, két tó van a barlangban – ez egyedülálló a világon. A barlangban denevérek élnek.

A vár 1889-1908 közötti átalakítása 2 millió aranykoronába került (ez ma több milliárdos összegnek felelne meg)

A várúr hálószobájában lévő ágy 235 cm hosszú, hogy kényelmesen elférjen az úr.

A vár bejárata előtti 700 éves hársfa 12 méter átmérőjű törzzsel, 28 méteres lombkoronával büszkélkedhet.

A felsővár két nagy bástyája 71 és 60 méter magasak.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close