Bajmóc vára

A VÁR

A Nyitra folyó jobb partján kiemelkedő mészkőszirtre épült a vár, eredetileg fából. Első írásos említése 1113-ből származik. Eredetileg egy bástyatoronyból és kis területet körbezáró falból álló kővár épült a 1302-ben, amelyet a 15. században kibővítettek. Ekkor alakult ki a három szintű vár struktúra. Mátyás király szeretett vadászkastélya volt, ami a husziták ostromának is ellenállt.

A 16. században a Szapolyai családé, később a Thurzóké lett a vár, akik végvárrá építették ki. Kétszer vert vissza török ostromot. A Rákóczi szabadságharcban a kurucok elfoglalták, a császáriak csak kiéheztetéssel tudták visszavívni. A vár ezután került a Pálffy család birtokába, és mivel ők császárhűek voltak, elkerülte a várrombolást.

A középkori állapotban megmaradt várat gróf Pálffy János teljesen átalakíttatta 1889-1908 között. Az átalakítás mintájául a Loire menti francia kastélyok szolgáltak. A pompás látványt nyújtó 365 ablakos várkastély romantikus benyomását a palota és kápolnarész, valamint a kecses tornyok is erősítik. Az eredeti óvár szabálytalan sokszöget alkot, ezekből emelkedik ki az ötemeletes új vár, melynek 100 szobája volt.

A meglehetősen bonyolult, sokfolyosós, kis és nagy várudvarokkal tagolt és bástyajárókkal díszített kastély termeiben jórészt eredeti berendezési tárgyakat láthatunk, művészi faburkolatokat, értékes festményeket, bútorokat. Külön említést érdemel az Aranyszalon, a Márvány terem, a Várkápolna, a Lovagterem (ez a helyiség őrizte meg leginkább az eredeti – középkorias - állapotokat), a Kék Szalon, amit magyar királyok alakjaival, valamint a Thurzók, Mátyás király és a Pálffyak címereivel díszítettek. A várból lépcsősor vezet le a vár alatt található természetes barlanghoz, amiben két tó található.

Tulajdonos: Pálffy család
Építész: Huber József, Pálffy János gróf
Építés ideje: 1889-1908
Stílusa: neogótikus
GPS: N48°46'48'' E18°34'40''

ÉRDEKESSÉGEK

A vár környezete már az őskor óta lakott volt.

A várnak van kísértete – egy hölgyet hűtlenséggel vádoltak, s hogy megbizonyosodjanak erről, ledobták a várfalról (ha túléli, hűséges volt; ha nem, bűnös), állítólag fekete ruhában visszajár a mai napig, találkozhatunk „vele” éjszaka a vár folyosóin és a bástyákon.

A vár jól profitál a kísértet históriából, minden tavasszal megrendezik a Nemzetközi szellem és kísértetfesztivált a várban, olyan „vendégekkel”, mint Drakula és Frankenstein. Nagy népszerűségnek örvend a tematikus fesztivál.

Itt kísérelték meg megöletni a Szapolyai család által felbérelt orgyilkosok Corvin Jánost, Mátyás király fiát. A terv nem sikerült, Pohi Péter várnagyot, aki benne volt az összeesküvésben élve négyfelé vágatta a felbőszült Corvin János.

Az Aranyteremben 138 faragott angyalfejecske található, mindnek más az arckifejezése. Az Aranyterem nevét onnan kapta, hogy bár mennyezete borókafából készült, az aranyfüsttel van lefújva. A terem kedvelt házasságkötési helyszín.

A Kék szalonban 3 kutyaszobor található, a hamis, intelligens és a ravasz tulajdonságait jelenítik meg az állatoknak.

A gróf átalakítását elrendelő, fizető és a tervezésbe is aktívan belefolyó gróf Pálffy János nem érhette meg, hogy a kész művet lássa, hónapokkal a befejezés előtt meghalt. Végakarata szerint a várban felhalmozott gyűjteményeit, amely több, mint 6000 darabból állt, múzeummá szervezve kell a közönség elé bocsájtani. Ennek az örökösei nem mindenben tettek eleget, sok értékes festményt, szobrot eladtak a hagyatékból, azonban a múzeum és a vár megléte a grófnak köszönhető.

Pálffy János gróf nem talált magának feleséget, ezért az egyik bástyatornyot töviskoronával övezte.

Pálffy János igazi magyar arisztokrata volt, életében iskolákat, kórházakat támogatott, alapítványa segítette a szegény sorsú, de tanulni vágyó fiatalokat. Támogatta Szeged újjáépítését a nagy árvíz után. Az államra halálakor 90 millió koronát hagyott (az ekkoriban épült Erzsébet híd költsége 8 millió korona volt!)

A vár-átalakító gróf impozáns síremléke a várkápolnában megtekinthető.

A várat egy parkon keresztül lehet megközelíteni, az itt fakadó (és a vár alatti barlanggal összeköttetésben lévő) patak a helyi termálfürdő egyik forrásaként is szolgál. A források töltik fel a várat körbevevő árok vizét is.

A várral szemben található hársfát állítólag maga Csák Máté ültette 1301-ben. Ez Szlovákia legöregebb fája. A 700 éves faóriás alatt szeretett üldögélni Mátyás király is, aki sokszor vadászott erre. Több oklevelét is így leltezte: „sub tilia nostra Bajmocens”, a "mi bajmóczi hársfáink alól"

TUDTA?

A várkastélynak 365 ablaka van, 100 szobája van, a teljes várban ennél jóval több szoba van, más funkiciókkal.

A vár alatti barlang 26 méterre található a vár alatt, 22 méter széles, 6 méter magas, két tó van a barlangban – ez egyedülálló a világon. A barlangban denevérek élnek.

A vár 1889-1908 közötti átalakítása 2 millió aranykoronába került (ez ma több milliárdos összegnek felelne meg)

A várúr hálószobájában lévő ágy 235 cm hosszú, hogy kényelmesen elférjen az úr.

A vár bejárata előtti 700 éves hársfa 12 méter átmérőjű törzzsel, 28 méteres lombkoronával büszkélkedhet.

A felsővár két nagy bástyája 71 és 60 méter magasak.