Csíksomlyói kegytemplom és kolostor

A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ A KATOLIKUS MAGYARSÁG LEGFONTOSABB ZARÁNDOKHELYE

Épült: 1804 és 1837 között. (Több szakaszban is továbbépítették a felszentelésig, és az építkezések idejét illetően számtalan helyen ellentmondanak egymásnak a történeti források, egyedül a felszentelés ideje biztos.)

Felszentelés: 1876. augusztus 20.

Az épület stílusa: korábban gótikus, a mai épületegyüttes azonban barokk stílusú.

Tervező: Schmidt Konstantin (marosvásárhelyi építész)

TÖRTÉNETE

Az első templomot a 14. század közepén építették Csíksomlyón, amelynek alapjain a ferencesek 1448-ban kezdték meg egy gótikus stílusú templom építését Hunyadi János marosszentimrei győzelme tiszteletére (1442). Az építkezéshez maga Hunyadi is hozzájárult. A templomot a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel (emléknapja: július 2.). A templommal egy időben ferences kolostor is épült itt, 1591-től pedig iskola is üzemelt a kolostorban.

Csíksomlyó már ekkor is a székelyek kiemelt jelentőségű kegyhelyének számított. A katolikus székelyek szent helye kiemelt szerepet játszott az erdélyi vallási villongásokban, aminek következményeként a székelyek fellázadtak. A protestánsokat, akik el akarták foglalni a templomot és a kolostort, 1567. május 17-én fegyverrel verték vissza – az esemény tiszteletére vált nagy tömegeket vonzó eseménnyé a pünkösdi búcsú.

A templomot 1661-ben a törökök foglalták el: a fallal megerősített templomot felégették, feldúlták, a kegyszobor is ekkor sérült meg. 1694-ben viszont a barátok a helyiek segítségével visszaverték a tatárokat. (Itt a törökök hivatásos katonaként harcoltak, de a sereg zsoldosokkal, főként tatárokkal egészült ki. A tatárok akkoriban a mai Ukrajna területén éltek.)

Csíksomlyó 1732 óta számít pápai engedéllyel bíró, hivatalos búcsúhelynek. A búcsút még II. József búcsújárást tiltó rendelete ellenére is megtartották.

Először a kolostort építették újjá, mai formáját 1773 és 1779 között nyerte el. Az új templom építése 1802-ben kezdődött meg, de a belső berendezések nagy része, Papp Miklós brassói festő és szobrász alkotásai ekkorra már elkészültek.

A templom és környéke a magyar nemzetiségű katolikusok kultikus zarándokhelye.

A templom kéttornyú, egyhajós, dongaboltozatos, félhengeres mennyezetű épület. A berendezés a 18-19. századból származik.

A kegyszobrot valószínűleg helybéli mesterek készítették hársfából a 16. század elején (1510-1515). A napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból állókoszorú látható. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján a szintén koronás kis Jézus.

A csíksomlyói búcsút minden év pünkösdszombatján tartják, 1990 óta a katolikus magyarság legnagyobb zarándoklatának számít. A búcsú a Kissomlyó-hegyen tartott körmenet után szabadtéri istentisztelettel folytatódik a Nyeregben (a Nagy- és Kissomlyó közötti területen). A menet a Kissomlyó hegyen elénekli a „Egészen szép vagy Mária” éneket, a menetet a csángók zárják.

Az épület helyszíne: Csíksomlyó, Hargita (Románia).
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 22? 44?, k. h. 25° 49? 32?
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:40

TUDTA?

Állítólag már a pogány székelyek is szent helynek tartották Csíksomlyót, itt áldoztak, később Szent István is épített ide kápolnát. Állítólag a székelyek ismerték a napba öltözött asszonyt, ezért könnyebb volt elfogadniuk Szent Máriát, hiszen volt előképe a vallásukban.

Sarlós Boldogasszony – Szűz Mária volt az, aki megáldotta a szerszámokat aratás előtt, ez a nap, az aratás előtti utolsó vallási ünnep munkaszüneti nap volt. A Boldogasszony kifejezést Szent Gellérttől származik, mivel a pogányoknak érthetőbbé kívánta tenni a Szűzanyát.

A templom előterében megtekinthető a Somlyó-hegyen talált két naptárkő, ami a bronzkorból (Kr. e. 1800-1700 körül) származik.

zt a több száz embert, akik az 1661-es török dúlásnak estek áldozatul, a mai templom előtt egy tömegsírba temették.

Az 1694-es siker legendája: P. Nizet Ferenc szerzetes-tanár vezetésével az iskola tanulói papírcsákókban, üstökkel kivonultak és nagy zajt csaptak: a tatárok megijedtek, hogy hatalmas sereg közeledik és elfutottak. A férfiak utánuk mentek és szétverték őket, még a tatár parancsnok fia is elesett. Erre a győzelemre emlékeztet a Xántus-kápolna, ami a templomtól nem messze látható.

A templom 1948 óta ugyanúgy „Basilica minor” rangban van, mint például a budapesti Szent István-bazilika.

A gótikus templomból csak egy portál és egy pinceablak maradt fenn, a régi templom köveit az új építéséhez is felhasználták.

A templom orgonája 1931-ben nyerte el mai formáját. Ez a harmadik legnagyobb orgona Erdélyben, összesen 2824 sípja van.

A templom színes üvegablakai 1905-1911 között készültek Csehországban.

A csíksomlyói templomhoz vezet az ún. Mária-út. A katolikus egyház által elismert zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig tart, kb. 1400 km hosszú.

A templom diadalívén olvasható:

ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCItVrba pVsILLa LoCat.
(„Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.”)
- a piros betűk római számok összeadva kiadják az építés dátumát – 1834

A templom homlokzatán látható egy bronz Mária-szobor, alatta a következő felirat:

SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs OhVirgo gLorIa nostra tVIs.
(„Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.”)
A dátum: 1830.

- A kegyszobor legendája: A tatárdúlást (1694) követően arról is megemlékeztek, hogy a tatár vezér a Madonna-szobrot lándzsájával szerette volna ledönteni, de karja megbénult. A szobor arcán mindenesetre sebhelyek vannak, amit állítólag nem lehet onnan eltüntetni.

- Csodák: Több alkalommal is olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot. Nagy katasztrófák előtt szomorúnak látták az arcát a hívők.

- A hit szerint a napba öltözött asszony arcának színeváltozása, a feltűnő szomorú arckifejezése a hívek számára jelezte valamilyen ellenség vagy veszély közeledtét, és többször könnyezett is.

- A pünkösdi búcsú körmenetében a papok előtt viszik a labarumot (győzelmi jelkép, zászló), a mintegy 30 kilogrammos kegytárgyat a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős hallgatója viszi.

- Maga az ünnepi búcsú a templomtól 700 méterre van a Nagysomlyó- és a Kissomlyó-hegyek közötti gerincen, ahová Makovecz Imre tervezett szabadtéri oltárt.

- A búcsúra 2008 óta minden évben indul különvonat Budapestről.

- A búcsúnak minden évben van mottója. 2015-ben ez volt: „Oltalmad alá futunk.”

A CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM ÉS KOLOSTOR SZÁMOKBAN

Az orgonának 2824 sípja van.

2,27 méter magas a kegyszobor, ezzel a világ legnagyobb kegyszobra.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close