Debreceni református nagytemplom

Interaktivitás

A "Tebenned bíztunk eleitől fogva" kezdetű, 90. zsoltár szólal meg a debreceni református nagytemplom makettjénél.

„KÉT TÖMÖR TORNYÁVAL MINT HORTOBÁGYI BIKA, SZEMBENÉZ AZ IDŐVEL!” (Móricz Zsigmond)

Stílusa: klasszicista

Tervező, építész: Péchy Mihály, Thaller József

Épült: 1806-1824

Az épület mai helyén már a 11-12. században templom állhatott, ez azonban egy tűzvészben elpusztult. A 14. századra már újra állt a templom, azonban 1564-ben ez is a lángok martalékává vált, amikor a városban tűzvész pusztított. Egy újabb, immár református templom Bethlen Gábor fejedelem hathatós hozzájárulásával 1626-1628 között épült fel, külön harangtoronnyal. A templomot a Rákóczi-szabadságharc alatt jócskán megrongálták a labancok, teljes pusztulását pedig egy 1802. június 11-én kitört újabb tűz okozta. Mivel ekkor már Debrecen a „kálvinista Róma” volt, az új templomra pályázatot írtak ki, amelyen végül a kor neves építészének, a református kollégium tervezőjének, Péchy Mihálynak a pályázatát hirdették ki nyertesként. Péchy nem kért pénzt a munkájáért, de túlzottan nagyravágyó tervei végül nem valósultak meg. A nagytemplom végül Thaller József és Péchy közös tervei alapján épült fel, az alapkövet 1806-ban tették le. A templom 1818-ra készült el, ekkor még csak egy toronnyal, a második négy évre rá épült meg. A templom két tornya közül „hiányzott” a Péchy által eredetileg oda tervezett kupola, ezért a két torony közé kőbábos mellvédfalat emeltek, így alakítva ki a templom mai képét.

Bár ekkor még nem készült el teljesen, a templom 1819 óta szolgál istentiszteletek helyszínéül.

1849. április 14-én a templom volt a helyszíne a Habsburgok trónfosztásának. Az épületet a II. világháború alatt gyújtóbomba-támadás érte – a falak megmaradtak, ám a teteje leégett. 1948. március 15-re (a forradalom 100. évfordulójára) készültek el a helyreállítással. A templom több alkalommal is a református zsinat székhelye volt.

A templom főhomlokzatát öt szakaszra osztották, felfelé keskenyedő ión féloszlopok tagolják. A homlokzat központi és leghangsúlyosabb eleme a homlokzati timpanon, valamint a fölötte – 37 méter szélességben a két torony között látható – mellvédfal. A tornyokat copf stílusú félgömb kupola zárja le – órával. (Ez később a magyar református templomok „védjegyévé” vált.)

A templomot belépőjegy ellenében lehet megtekinteni.

Az épület helyszíne: Debrecen
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 31′ 55″, k. h. 21° 37′ 27″

Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

TUDTA?

A templom alapító okiratát a nyugati torony gombjába helyezték el.

Debrecent „Napba öltözött városnak” is szokták nevezni, a város közepén álló templom sárgára van festve, a napot szimbolizálva, míg a vele szemben álló „Csonkatemplom” fehérre van festve a Holdat jelképezve.

A gótikus középkori templomból csak egy Agnus Dei-t (Isten báránya) ábrázoló zárókő maradt fenn.

1849. április 14-én azért a nagytemplomban került felolvasásra a Függetlenségi Nyilatkozat, mert a nagy tömeg csak itt fért el. (Ennek emlékét őrzi a mai napig Kossuth széke a templomban.) Büntetésül a császáriak hódoló istentisztelet megtartását rendelték el fél évvel később.

1944-ben az épületben ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés is.

A bal oldali toronyban van a Rákóczi-harang, az ország legnagyobb református harangja: az ötezer kilogrammos, két méter átmérőjű harang csupán az eredeti kicsinyített mása. Az eredeti ugyanis megrepedt a tűzben.

A harang csak vasárnap szólal meg.

A valóban harangozásra használt kisebb harang a keleti toronyban található.

A templomban két orgona is található.

A DEBRECENI REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM SZÁMOKBAN

A tornyok 61 méter magasak.

A templom hosszúsága 38 méter, szélessége 14 méter.

A két toronnyal együtt a homlokzata 55 méter széles.

A templom alapterülete 1500 négyzetméter – ezzel a legnagyobb református templom Magyarországon.

A templom belmagassága 21 méter.

A templomban háromezer ülőhely van, teljes befogadóképessége 4,5 ezer fő körüli.