Diósgyőri vár

A KIRÁLYNÉK JEGYAJÁNDÉKA

A várdombon őskori és vaskori leleteket is találtak. Azt biztosan tudjuk, hogy – ha nem is pont ugyanott, ahol a mai vár áll – a honfoglalás korában már volt a dombon egy megerősített földvár, amelyet a tatárjáráskor rombolhattak le. IV. Béla engedélyével Ákos nembeli Ernye már egy ovális lakótornyos kővárat épített. Az épület 1340-től lett királyi vár, ekkor kezdődött aranykora is.

I. (Nagy) Lajos 1360-tól egyre több időt töltött itt, jelentősen átépítve a várat. Mondhatjuk, hogy Lajos kedvenc tartózkodási helye volt a vár. Négytornyos várkastély épült, emeletes épületekkel. A földszinten gazdasági helyiségek, az emeleten lakószobák és egy impozáns méretű lovagterem kapott helyet. A vastag falakat belső gyalogjárókkal vették körül. A várat szabálytalan alaprajzú külső fal övezte, azt pedig négy méter mély vizesárok vette körül, saját forrással táplálva a vizet, a vár mellett halastavat létesítettek. A környék ideális volt vadászatra, amit a király legfőbb elfoglaltságaként űzött.

Lajos halála után a vár és a hozzá tartozó földek a magyar királynék birtoka, nyári rezidenciája lett. A török háborúk alatt a várpalotát megerősítették, olasz bástyákat építettek, az egyik rondella (kör alakú bástya) a mai napig áll. Az erősen leromlott állagú várat a törökkor után nem újították fel, sőt a Thököly-féle háborúk idején tovább romlott az állapota. A következő századokban a vár köveiből a környékbeliek építkeztek. A várat az 1950-es évektől fokozatosan újították fel, részben megtartó régészeti eljárással.

Az épület helyszíne: Diósgyőr.
Az épület koordinátái: é. sz. 48° 05′ 50″, k. h. 20° 41′ 20″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

TUDTA?

Petőfi Alkony című versét a diósgyőri romok között megcsodált naplemente ihlette.

A helyiek szerint a környéken található Suba-Lyuk barlang bizonyítja, hogy az egri vár és a diósgyőri vár között alagút húzódott.

I. (Nagy) Lajos király itt írta alá 1370 körül a kassai oklevelet, amiben Kassát szabad királyi várossá nyilvánította.

Itt kötötték meg 1381-ben a velenceiekkel a békét, amiben kötelezték őket, hogy az Anjou-lobogót minden ünnepnapon fel kell húzni a Szt. Márk téren.

A vár egyetlen név szerint ismert építőmestere Ambrus mester volt.

A várat tíz magyar királyné birtokolta.

1650-ben a török sikertelenül ostromolta.

A vár képe szerepelt a 2008-ig forgalomban lévő 200 forintos bankjegy hátoldalán.

Állítólag a várkertben lévő mogyorófa sűrű lombjai rejtették Anjou Mária királynőt, amikor egy alacsony származású lovaggal randevúzott.

A várárok forrása ma a diósgyőri strandot látja el vízzel.

A királynék termében egy helyszínen talált, helyreállított cserépkályha is látható.

Lajos király legjobban vadászni és hadakozni szeretett, Diósgyőrben pazar erdők voltak, ezért is kedvelte, amellett, hogy a vár félúton volt Lengyelország felé (Lajos 1370-től lengyel király is volt).

Lajos király élete végén leprában szenvedett, ekkor a diósgyőri várba vonult vissza.

A DIÓSGYŐRI VÁR SZÁMOKBAN

A vár északi szárnyában található lovagterem 13 méter széles, 25 méter hosszú, 365 négyzetméter alapterületű. A két traktusból álló terem Közép-Európa legnagyobb lovagterme.

A várpalota eredeti területe 2500 négyzetméter volt, a tornyokat is beleértve.

A várpalotában 50 helyiség volt.

A tornyok alapterülete 100 négyzetméter.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close