Diósgyőri vár

A KIRÁLYNÉK JEGYAJÁNDÉKA

A várdombon őskori és vaskori leleteket is találtak. Azt biztosan tudjuk, hogy – ha nem is pont ugyanott, ahol a mai vár áll – a honfoglalás korában már volt a dombon egy megerősített földvár, amelyet a tatárjáráskor rombolhattak le. IV. Béla engedélyével Ákos nembeli Ernye már egy ovális lakótornyos kővárat épített. Az épület 1340-től lett királyi vár, ekkor kezdődött aranykora is.

I. (Nagy) Lajos 1360-tól egyre több időt töltött itt, jelentősen átépítve a várat. Mondhatjuk, hogy Lajos kedvenc tartózkodási helye volt a vár. Négytornyos várkastély épült, emeletes épületekkel. A földszinten gazdasági helyiségek, az emeleten lakószobák és egy impozáns méretű lovagterem kapott helyet. A vastag falakat belső gyalogjárókkal vették körül. A várat szabálytalan alaprajzú külső fal övezte, azt pedig négy méter mély vizesárok vette körül, saját forrással táplálva a vizet, a vár mellett halastavat létesítettek. A környék ideális volt vadászatra, amit a király legfőbb elfoglaltságaként űzött.

Lajos halála után a vár és a hozzá tartozó földek a magyar királynék birtoka, nyári rezidenciája lett. A török háborúk alatt a várpalotát megerősítették, olasz bástyákat építettek, az egyik rondella (kör alakú bástya) a mai napig áll. Az erősen leromlott állagú várat a törökkor után nem újították fel, sőt a Thököly-féle háborúk idején tovább romlott az állapota. A következő századokban a vár köveiből a környékbeliek építkeztek. A várat az 1950-es évektől fokozatosan újították fel, részben megtartó régészeti eljárással.

Az épület helyszíne: Diósgyőr.
Az épület koordinátái: é. sz. 48° 05′ 50″, k. h. 20° 41′ 20″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

TUDTA?

Petőfi Alkony című versét a diósgyőri romok között megcsodált naplemente ihlette.

A helyiek szerint a környéken található Suba-Lyuk barlang bizonyítja, hogy az egri vár és a diósgyőri vár között alagút húzódott.

I. (Nagy) Lajos király itt írta alá 1370 körül a kassai oklevelet, amiben Kassát szabad királyi várossá nyilvánította.

Itt kötötték meg 1381-ben a velenceiekkel a békét, amiben kötelezték őket, hogy az Anjou-lobogót minden ünnepnapon fel kell húzni a Szt. Márk téren.

A vár egyetlen név szerint ismert építőmestere Ambrus mester volt.

A várat tíz magyar királyné birtokolta.

1650-ben a török sikertelenül ostromolta.

A vár képe szerepelt a 2008-ig forgalomban lévő 200 forintos bankjegy hátoldalán.

Állítólag a várkertben lévő mogyorófa sűrű lombjai rejtették Anjou Mária királynőt, amikor egy alacsony származású lovaggal randevúzott.

A várárok forrása ma a diósgyőri strandot látja el vízzel.

A királynék termében egy helyszínen talált, helyreállított cserépkályha is látható.

Lajos király legjobban vadászni és hadakozni szeretett, Diósgyőrben pazar erdők voltak, ezért is kedvelte, amellett, hogy a vár félúton volt Lengyelország felé (Lajos 1370-től lengyel király is volt).

Lajos király élete végén leprában szenvedett, ekkor a diósgyőri várba vonult vissza.

A DIÓSGYŐRI VÁR SZÁMOKBAN

A vár északi szárnyában található lovagterem 13 méter széles, 25 méter hosszú, 365 négyzetméter alapterületű. A két traktusból álló terem Közép-Európa legnagyobb lovagterme.

A várpalota eredeti területe 2500 négyzetméter volt, a tornyokat is beleértve.

A várpalotában 50 helyiség volt.

A tornyok alapterülete 100 négyzetméter.