Egri vár

Interaktivitás

Az egri várvédők a vár fokára egy fekete koporsót függesztettek fel, jelezvén a törököknek, hogy csak az életük árán győzhetnek. A gomb megnyomásával a koporsó felemelkedik.

A VÉGVÁRRENDSZER EGYIK LEGHÍRESEBB TAGJA

Eger városának kialakításában jelentős szerepe volt I. (Szent) Istvánnak, aki püspöki székhellyé tette, és székesegyházat építtetett itt, a mai vár területén. Érdekesség, hogy a tatárjárásig a vár egy másik hegyen volt, majd a tatárok elvonulása után a püspök kőből a székesegyház köré várat emelt, és utódai ezt bővítették. A várban található gótikus stílusú püspöki palotát a 15-16. században építették, az emeletet a 18. században alakították ki. Az épület ma a Dobó Vármúzeumnak ad otthont.

A várnak fontos szerepe volt a török harcokban, feladata az északi, bányavárosokba vezető kereskedelmi út védelme volt. A várat olasz hadmérnökök erősítették meg, de 1548-ban, mikor a kor egyik leggazdagabb földesura, Dobó István lett a kapitánya, még elmaradott várnak számított. Bár Dobó saját vagyonából is áldozott a vár megerősítésére, mégis hatalmas fegyvertény volt, hogy a nagy túlerőben lévő, jól felszerelt török sereget 1552-ben a védők megállították és sikeresen visszaverték az ostromot. A diadal után a vár védműveit kijavították, a védők létszámát megemelték, és igazi dicsőségnek számított Egerben szolgálni. Itt volt katona Balassi Bálint is 1579-1584 között, hadnagyi rangban. A vár, bár kiválóan fel volt szerelve, 1596-ban török kézre került, a hódítókat csak 91 év után sikerült elűzni. A török tovább erősítette és egyéb épületeket is emelt a városban, a minaret ma is látható. A törököket végül 1687-ben sikerült kiéheztetni és elűzni, a vár katonai jelentősége pedig hirtelen lecsökkent.

A császári csapatok a Rákóczi-szabadságharc előtt és után is komoly rombolást végeztek a várban, amelynek kövei az ásatások megkezdéséig a városi építkezések alapanyagaként szolgáltak. A feltárások 1862-ben kezdődtek és a mai napig folynak.

A vár nagy alapterületű, szabálytalan alaprajzú épület, amely két részből állt, a külső és a belső várból. Gárdonyi leírása szerint a vár alaprajza teknősbéka alakú. A vár részei a Varkoch-bástya, a Gergely-bástya (ezt Bornemissza Gergely építtette az ostrom után), a Hyppolit-kapu (ma ez a vár bejárata), a Setét-kapu, a Dobó-bástya, a Bebek-bástya, a Föld-bástya és a Szép-bástya, valamint két török kori ágyúdomb.

A várban ma kényelmesen körbe lehet sétálni a falakon, megtekinthető a vármúzeum, a kőtár, a panoptikum, az egykori börtön, nemrégiben pedig 3D-s vármozit is kialakítottak itt.

Az épület helyszíne: Eger.
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 20° 22′ 46″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:25

TUDTA?

A vártól északra található Királyszéke magaslat állítólag onnan kapta a nevét, hogy I. (Szent) István ott ülve nézte az első székesegyház építését.

Az egri bikavér elnevezés állítólag onnan ered, hogy a Dobó István a harcoló katonáknak vörösbort adott, hogy bírják a harcot, a törökök látták, hogy „vörös dolgot” isznak, és azt hitték, hogy a bika vére az, attól ilyen erősek. Ez azonban városi legenda, mivel a 19. század végéig nem termeltek vörösbort ezen a vidéken. (Bikavérnek egyébként eleinte a szekszárdi „összeöntött” borokat nevezték.)

Az István-kori székesegyház alapjai megvannak. Ez egy kör alakú templom volt, régészek feltárták, sőt az első vagy második püspök sírját is.

A vár köveit riolittufából faragták ki, amely nem kimondottan időtálló, ezért folyamatosan javítani kellett.

Dobó vörösmárvány sírköve a gótikus püspöki palotában látható.

Dobó vagyonát marhakereskedelemből és a tokaji bor lengyelországi exportjából szerezte.

A vár 2058 védője nevének nagy részét ismerjük, a névsor ma a múzeumban olvasható. Elsőként Tinódi Lantos Sebestyén írt verset a török elleni hősies tettről, az ő anyagaira és saját kutatásaira támaszkodva írta meg Gárdonyi Géza az Egri csillagokat, amelynek hősei valós személyek.

Valóban megtörtént a koporsó felemelése is: ez jelezte a törökök felé, hogy az egri katonák életük árán is megvédik a várat. A szarvasi Mini Magyarországban egy kis kar meghúzásával a látogatók emelhetik ki a törökök elrettentésére szolgáló koporsót, ez a szarvasi Mini Magyarország makettjének interaktív eleme.

A vár védelmében kitűnt Bornemissza Gergely lett Dobó után a vár kapitánya, de a török lest vetett, elfogta és az isztambuli Héttoronyba hurcolta. Bornemissza haláláig itt raboskodott.

Balassi itt írt több verset, többek közt ezt a híres mondatot is: „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” (Egy katonaének) Balassi egyébként saját unokatestvérét (Dobó Krisztinát, Dobó István lányát) vette feleségül, sokat ivott, párbajozott.

Bár ez ellenkezett Gárdonyi végakaratával, a város úgy döntött, hogy a síremlékét a Bebek-bástyán helyezi el – ma is itt található. Sírfelirata azóta is híres: „Csak a teste!” (Gárdonyi állítólag ugyanis hitt a lélekvándorlásban.)

Az Egri csillagok című filmben szereplő egri vár szintén egy makett, a filmet ugyanis nem Egerben, hanem Pilisborosjenőn forgatták.

AZ EGRI VÁR SZÁMOKBAN

Tengerszint feletti magassága 180 méter.

A várat 1552-ben 2058 ember védte a török ellen.


FILMEK, TÖRTÉNETEK

A vár 3D-ben

A teljes 3D-s múzeumi bemutató

A vár bemutatása

Koporsósat nem találtam, csak ilyeneket

Dobó beszéde

Egy alaprajz

Egy animáció, hogy milyen lehetett a vár 1552-ben

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close