Esztergomi bazilika

Interaktivitás

Az Esztergomi Bazilikából gombnyomásra Mindszenty 56-os rádióbeszéde csendül fel.

A LEGNAGYOBB MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI ÉPÜLET

Az esztergomi várhegyen már István király idejében templom, majd székesegyház épült, és már akkor Szent Adalbert és a boldogságos szűz tiszteletére szentelték. Maga a város is jelentős hely volt: Géza fejedelmi központja volt, itt született I. (szent) István, eredeti nevén Vajk. A város és a székesegyház a magyar római katolikus egyház központja, érseki, majd prímási székhely volt. A második esztergomi érsek, Asztrik volt I. (szent) István király koronázója. A székesegyház 1180-ban leégett, III. Béla újjáépíttette. majd IV. Béla a királyi központot Budára helyezte, a templomot az esztergomi érsek kezelésére bízta. A török időkig számos kápolnával bővült a templom, ezek közül csak az úgynevezett Bakócz-kápolna maradt fenn, az viszont teljes pompájában megcsodálható a templomban ma is. A törökök 1543-ban foglalták el a várost, a székesegyházat dzsámivá alakították át. Az 1594-es sikertelen keresztény ostrom alatt a lőszerraktárként használt templom felrobbant, végleg romba döntve az épületet. A törököktől 1683-ban sikerült visszafoglalni a várost. Mária Terézia barokk stílusú templomot emeltetett és megkezdődött a korábbi templom romjainak eltakarítása is. A várhegyen sokáig katonaság időzött, ekkor egyházi funkciója nem volt.

Rudnay Sándor esztergomi érsek 1820-ban döntött a városba való visszatérésről és minden energiájával az új székesegyház felépítésére koncentrált. Kühner Pál terveit elfogadva, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Packh János érdeme, hogy a még álló Bakócz-kápolnát szétszedték, és az új székesegyházba beépítették. Elsőként az óegyiptomi stílusú altemplom készült el. A tervező halála után Hild Józsefet bízták meg, az ő „keze munkáját” láthatjuk, ha a templomra tekintünk. A szabadságharc és érsek nélküli időszakok miatt az építkezés elhúzódott, Ferenc József személyes részvételével 1856. augusztus 31-én szentelték fel a székesegyházat, noha még akkor sem volt teljesen kész. Ekkor Scitovszky János volt az érsek. Az ünnepségen csendült fel először Liszt Ferenc Esztergomi Mise című alkotása, maga a művész adta elő. 1869. május 22-én került helyére a zárókő – az építkezés befejeződött. Elkészült az a klasszicista stílusú székesegyház, amelynek képe a tízezerforintos bankjegyen is látható.

A látogató a tümpanonos, oszlopokkal díszített főbejárathoz érkezik, ahol a felirat büszkén hirdeti:
CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, azaz A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.

Az épület helyszíne: Esztergom
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

TUDTA?

Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a bazilikáig 100 méter magas.

Az 1594-es sikertelen ostromkor halt hősi halált Balassi Bálint, akinek egy ágyúgolyó elvitte mindkét lábát és egy hétre rá belehalt az üszkösödésbe.

A ma is látható Bazilika építésén napi ezer munkást is foglalkoztatott az építtető Rudnay Sándor érsek az építkezés első szakaszában.

A Bakócz-kápolnát 1600 számozott darabra szedték szét, és így tudták sértetlenül visszaépíteni az új székesegyházba. Mindez Packh János érdeme.

Rudnay Sándor halála után hét évig nem töltötték be a prímási posztot, emiatt az építkezés megakadt. Az érsek az altemplomban van eltemetve.

A homlokzaton látható a négy építtető érsek címere, egy-egy szóval:

  • coepit (elkezdte) – Rudnay Sándor címere
  • continuavit (folytatta) – Kopácsy József címere
  • consecravit (felszentelte) - Scitovszky János címere
  • consummavit (befejezte) – Simor János címere

Az altemplomban van elhelyezve Mindszenthy József síremléke is, ahol II. János Pál pápa is imádkozott.

Itt található a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, amely Mária mennybevitelét ábrázolja. (Méretei: 13,5 x 6,6 méter)

A belső templomtér görög kereszt alakú.

A templomtérből közvetlen átjáró nyílik az épületegyütteshez tartozó kincstárba.

Az esztergomi érsek (1715 óta hercegprímás) a magyar római katolikus egyház feje, a pannonhalmi apátság kivételével. Az érsek (és a nádor) koronázta a királyt, és közvetlen kapcsolatban állt (nem nunciusokon keresztül) a pápával.

AZ ESZTERGOMI BAZILIKA SZÁMOKBAN

A bazilika 157 méter magas templomhegyen áll.

Magassága az altemplomtól a kupolán lévő kereszt csúcsáig 100 méter, hosszúsága 118 méter, szélessége 49 méter

A kupolát 24 oszlop tartja, amik 19 méter magasak, köztük 12 ablakkal

A kupola tetején lévő kereszt hét méter magas, egy gömbön áll, ami 2,5 méter magas

A kupola átmérője 33,5 méter

Az altemplomba 57 lépcsőn juthatunk le

A kupolához 417 lépcsőfokot kell megmásznunk

A bazilikának három harangja van – mindegyik a jobb oldali toronyban. Az 1938-ban készült nagyharang 5 826 kilogrammot nyom, átmérője 218,5 centiméter.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close