Gázi Kászim pasa dzsámija

Interaktivitás

A dzsámi melletti karcsú minaret erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a mecset alkalmazottja, a müezzin. A gomb megnyomásával meghallgatható az imára hívó ének.

A TEMPLOM, AMELYET A TÖRÖKÖK ÉS A KERESZTÉNYEK MEGOSZTVA HASZNÁLTAK

A dzsámi területe egykor római temetkezési hely volt, majd egy Szent Bertalannak szentelt templomot emeltek itt: valószínűleg a tatárjárás előtt – II. András uralkodása alatt – Bertalan püspök építtette. A templomban Szent Bertalan-ereklyét is őriztek. A törökök ezt a gótikus stílusú, tornyos, Fürdős Mária-oltárral rendelkező templomot építtették át, miután elfoglalták a várost. Az épület a tér legmagasabb pontján áll és – a hatás fokozása érdekében – a tengelyét a térhez képest el is forgatták. Egy ideig a törökök és a keresztények megosztva használták a templomot, a falazás nyomai a mai napig láthatók.

A dzsámi, vagyis mecset, olyan épület volt ahol pénteki imát is lehetett tartani. A dzsámihoz minaret, azaz torony, és egy fürdő is tartozott: ezeket Gázi Kászim Pasa építtette, 1543 és 1546 között, amikor az itt állomásozó török helyőrség parancsnoka volt. (Gázi Kászim később budai Pasa lett.) Evlija Cselebi, a híres utazó a 17. században járt a városban, az ő leírásából ismerjük a dzsámi szerepét és szerkezetét.

A dzsáminak nyolcszögletű, dobon nyugvó kupolája, 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablaka van. Az épületben a nők számára karzat is készült, ez sajnos az idők folyamán teljesen tönkrement. Az épület belsejében máig láthatók Korán-feliratok, és -díszítések. Az imafülke (mihrab) díszítése később készült, nem az eredeti ornamentika része. A török kor után a templomot villámcsapás érte, ezért a minaretjét elbontották (1766), és további módosítások voltak a 19. és a 20. században is. A sekrestye és az északnyugati toldás 1939-ben készült.

Az épület helyszíne: Pécs
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 13′ 40″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:25

TUDTA?

A néphiedelem szerint Gázi Kászim Pasa a templom kincseiből fedezte a dzsámi építési költségeit. Ezzel szemben úgy tudni, hogy egy keresztény fogoly kiváltásának árából építette.

A sekrestyék előtt álló két szenteltvíztartó a török hódoltság idejéből származik, ezeket valószínűleg a fürdőben használták.

Az épület belsejében található freskók Graits Endre és Gebauer Ernő alkotásai.

Az épület mihrábját, vagyis imafülkéjét Mekka felé tájolták, ezért van az épület tengelye elforgatva. A mihráb két oldalán Mohamed és Allah neve olvasható.

A törökök után a dzsámit a jezsuiták vették birtokba, akik hálaadó misével szentelték újra a templomot. Ma Gyertyaszentelő Boldogasszonynak van szentelve.

Az épület jelenlegi megjelenése a 1939-42 közötti átépítéseknek köszönhető.

Az épületben orgona is található.

A kupola tetején egy félhold és egy kereszt egyidejű ábrázolása látható.

A PÉCSI DZSÁMI SZÁMOKBAN

Az épület hossza minden oldalon száz lépés

Az épület hossza 29 méter, szélessége 16 méter, magassága 22,6 méter

A kupola magassága 28 méter, átmérője 17 méter

A dzsámi a legnagyobb méretű hazánkban megmaradt török kori épület

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close