Interaktivitás

A dzsámi melletti karcsú minaret erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a mecset alkalmazottja, a müezzin. A gomb megnyomásával meghallgatható az imára hívó ének.

A TEMPLOM, AMELYET A TÖRÖKÖK ÉS A KERESZTÉNYEK MEGOSZTVA HASZNÁLTAK

A dzsámi területe egykor római temetkezési hely volt, majd egy Szent Bertalannak szentelt templomot emeltek itt: valószínűleg a tatárjárás előtt – II. András uralkodása alatt – Bertalan püspök építtette. A templomban Szent Bertalan-ereklyét is őriztek. A törökök ezt a gótikus stílusú, tornyos, Fürdős Mária-oltárral rendelkező templomot építtették át, miután elfoglalták a várost. Az épület a tér legmagasabb pontján áll és – a hatás fokozása érdekében – a tengelyét a térhez képest el is forgatták. Egy ideig a törökök és a keresztények megosztva használták a templomot, a falazás nyomai a mai napig láthatók.

A dzsámi, vagyis mecset, olyan épület volt ahol pénteki imát is lehetett tartani. A dzsámihoz minaret, azaz torony, és egy fürdő is tartozott: ezeket Gázi Kászim Pasa építtette, 1543 és 1546 között, amikor az itt állomásozó török helyőrség parancsnoka volt. (Gázi Kászim később budai Pasa lett.) Evlija Cselebi, a híres utazó a 17. században járt a városban, az ő leírásából ismerjük a dzsámi szerepét és szerkezetét.

A dzsáminak nyolcszögletű, dobon nyugvó kupolája, 4-4, illetve 3-3 szamárhátíves ablaka van. Az épületben a nők számára karzat is készült, ez sajnos az idők folyamán teljesen tönkrement. Az épület belsejében máig láthatók Korán-feliratok, és -díszítések. Az imafülke (mihrab) díszítése később készült, nem az eredeti ornamentika része. A török kor után a templomot villámcsapás érte, ezért a minaretjét elbontották (1766), és további módosítások voltak a 19. és a 20. században is. A sekrestye és az északnyugati toldás 1939-ben készült.

Az épület helyszíne: Pécs
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 13′ 40″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:25

TUDTA?

A néphiedelem szerint Gázi Kászim Pasa a templom kincseiből fedezte a dzsámi építési költségeit. Ezzel szemben úgy tudni, hogy egy keresztény fogoly kiváltásának árából építette.

A sekrestyék előtt álló két szenteltvíztartó a török hódoltság idejéből származik, ezeket valószínűleg a fürdőben használták.

Az épület belsejében található freskók Graits Endre és Gebauer Ernő alkotásai.

Az épület mihrábját, vagyis imafülkéjét Mekka felé tájolták, ezért van az épület tengelye elforgatva. A mihráb két oldalán Mohamed és Allah neve olvasható.

A törökök után a dzsámit a jezsuiták vették birtokba, akik hálaadó misével szentelték újra a templomot. Ma Gyertyaszentelő Boldogasszonynak van szentelve.

Az épület jelenlegi megjelenése a 1939-42 közötti átépítéseknek köszönhető.

Az épületben orgona is található.

A kupola tetején egy félhold és egy kereszt egyidejű ábrázolása látható.

A PÉCSI DZSÁMI SZÁMOKBAN

Az épület hossza minden oldalon száz lépés

Az épület hossza 29 méter, szélessége 16 méter, magassága 22,6 méter

A kupola magassága 28 méter, átmérője 17 méter

A dzsámi a legnagyobb méretű hazánkban megmaradt török kori épület

FILMEK, TÖRTÉNETEK, AMELYEKBEN SZEREPEL