Gödöllői Grassalkovich-kastély
SISI KIRÁLYNÉ KEDVENC REZIDENCIÁJA
Grassalkovich Antal birtokainak központjában építette fel a gödöllői kastélyt, létrehozva ezzel a magyar barokk kastélyok „prototípusát”. A kastélyt sok helyen igyekeztek utánozni: jellegzetessége, hogy a látogatót nem díszudvar (előkert), hanem a főhomlokzat fogadja. Az építkezés több szakaszban zajlott, mindvégig Mayerhoffer András tervei alapján. Nem sokkal azután, hogy a Grassalkovich-család utolsó tagja is meghalt, egy belga bank kezébe került az épületegyüttes. Az új tulajdonos elhanyagolta a kastélyt, nem törődött még az állagmegóvással sem. A magyar állam 1867-ben vásárolta meg – koronázási ajándékként a királyi pár számára. Az átalakításokat Ybl Miklós vezetésével végezték: megcserélték a szárnyakat, a korábbi férfi szárny lett a női és fordítva. Megszüntették a fürdőt, színházat és a söröspincét is. Az épület főhomlokzata két kupolát kapott, ezzel is hangsúlyozva a dísztermet. Wittelsbach Erzsébet (Sisi) magyar királyné halála utána Ferenc József látogatásai ritkultak, 1911-ben járt Gödöllőn utoljára. A Horthy-korszakban a kormányzó vadász és pihenő rezidenciájaként funkcionált, átalakításokat ekkor nem végeztek, viszont az előkert déli oldalán hetven négyzetméteres bunkert építettek. A visszavonuló németek kifosztották a kastélyt, majd a szovjet hadsereg állomásozott itt. Az épületegyüttest műemlékké nyilvánították és az 1994-ben megkezdődött a restaurálása.
A kettős U alakú egyszintes épület a kerttel szerves egységet alkot. A kastélyban fürdőt, söröspincét, színházat, zenetermet, kastélytemplomot, lovardát, narancskertet, muzsikus gangot is kialakítottak – ez utóbbi részben a házi muzsikusok éltek. A két előkertet csak 1867 után alakították ki, a kupolákat és a kastélykertet pedig átalakították.
A kastély kertje eredetileg franciakert volt, de még az 1831-as években angolkertté alakították át, számos mitológiai témájú szoborral, ilyen például a Herkulest ábrázoló szökőkút. A kertben itthon ritkaságnak számító növények voltak. A parkot 1817-ben angolkertté alakították, ekkor kapott helyet a kastélykertben a két „hattyús-tó”, amelyeket 1867-ben feltöltöttek. A kertben található Királydombon kapott helyet a Pavilon, amelyet a magyar uralkodók képmásával díszítettek. A 19. század második felében a park le volt zárva, amikor a királyi pár Gödöllőn volt, egyébként pedig belépti díj ellenében látogatható volt, sőt, a helyiek szórakozásáról tekepálya gondoskodott. Horthy alatt a kertben úszómedence és teniszpálya is állt. Jelenleg az eredetileg három részre tagolt kastélyparkból csak a „felsőkertet” maradt meg Kastélypark néven, a többi részét beépítették. Ez a terület most természetvédelmi terület.
TUDTA?
Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya.
A Grassalkovich-család Mayerhoffer tervezésével Pozsonyban is épített kastélyt, ez ma a szlovák elnöki rezidencia.
A gödöllői kastélyban fogalmazta meg Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben - ezt a nyilatkozatot a debreceni református nagytemplomban olvasta fel.
1751-ben maga Mária Terézia is aludt itt – erre egy Mária Terézia portré emlékezteti a látogatót
A kastélyban található Magyarország egyetlen megmaradt barokk színháza.
A színházból közvetlenül megközelíthető volt a kastély saját söröspincéje, ahonnan közvetlenül a lovardába lehetett eljutni. A söröspince már nincs meg, 1867-ben a színházzal együtt átalakították.
Az 1867-es felújítást Ybl Miklós felügyelte, a munkálatok fél évig tartottak. Ekkor készültek el például a kupolák is.
Sisi királyné 1866-ban járt először Gödöllőn, mert a budai várat melegnek találta, a felajánlott budai palotát pedig kicsinek. Meglátogatta a kastély lovardájában berendezett hadikórházat és beleszeretett az épületbe, és azonnal kiköltözött. Az 1867-es koronázás után ez volt a magyar állam ajándéka a királyi párnak.
Sisi szerette a cigányzenét, a környékbeli cigánybandák nem egyszer kaptak meghívást, hogy játszanak a kastélyban.
„Gödöllői lakos vagyok” mondta sokszor Sisi, mikor eltévedt a környékbeli sétáin és útbaigazítást kért. A helybeliek imádták, névnapján fáklyásmenettel, szerenáddal köszöntötték. Ferenc József is kedvelte a helyet, szabadon vadászgathatott itt, írószobáját a saját trófeái díszítették.
A Tanácsköztársaság alatt a vörösök főhadiszállása volt.
A II. világháborúban egyáltalán nem érte találat, a visszavonuló német csapatok azonban kifosztották, ami megmaradt, azt a kastélyban hadikórházat berendező szovjet csapatok eltüzelték.
Az épületben 1950-től szovjet csapatok állomásoztak, bár azt akkor már műemlékké nyilvánították.
A királynői lakószobákat Sisi kedvencére, ibolyaszínre festették.
Az épület helyszíne: Gödöllő
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 35′ 46″, k. h. 19° 20′ 52″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:100
Stílusa: Barokk
Tervező: Mayerhoffer András
Épült: 1741-1759
A GÖDÖLLŐI GRASSALKOVICH-KASTÉLY SZÁMOKBAN
A 170 négyzetméteres díszterem magassága 9,5 méter
Sisi mintegy kétezer éjszakát töltött a kastélyban
A főhomlokzat ablakai hat méter magasak
Az épületegyüttesnek nyolc szárnya van a kettős U alaknak köszönhetően
A lovarda 635 négyzetméteres
A kastélypark jelenleg 26,1 hektáron terül el.
A kertben 75 fából álló fasor található. A vadgesztenye fákat a 20. század elején telepítették a parkba.