Gödöllői Grassalkovich-kastély

SISI KIRÁLYNÉ KEDVENC REZIDENCIÁJA

Grassalkovich Antal birtokainak központjában építette fel a gödöllői kastélyt, létrehozva ezzel a magyar barokk kastélyok „prototípusát”. A kastélyt sok helyen igyekeztek utánozni: jellegzetessége, hogy a látogatót nem díszudvar (előkert), hanem a főhomlokzat fogadja. Az építkezés több szakaszban zajlott, mindvégig Mayerhoffer András tervei alapján. Nem sokkal azután, hogy a Grassalkovich-család utolsó tagja is meghalt, egy belga bank kezébe került az épületegyüttes. Az új tulajdonos elhanyagolta a kastélyt, nem törődött még az állagmegóvással sem. A magyar állam 1867-ben vásárolta meg – koronázási ajándékként a királyi pár számára. Az átalakításokat Ybl Miklós vezetésével végezték: megcserélték a szárnyakat, a korábbi férfi szárny lett a női és fordítva. Megszüntették a fürdőt, színházat és a söröspincét is. Az épület főhomlokzata két kupolát kapott, ezzel is hangsúlyozva a dísztermet. Wittelsbach Erzsébet (Sisi) magyar királyné halála utána Ferenc József látogatásai ritkultak, 1911-ben járt Gödöllőn utoljára. A Horthy-korszakban a kormányzó vadász és pihenő rezidenciájaként funkcionált, átalakításokat ekkor nem végeztek, viszont az előkert déli oldalán hetven négyzetméteres bunkert építettek. A visszavonuló németek kifosztották a kastélyt, majd a szovjet hadsereg állomásozott itt. Az épületegyüttest műemlékké nyilvánították és az 1994-ben megkezdődött a restaurálása.

A kettős U alakú egyszintes épület a kerttel szerves egységet alkot. A kastélyban fürdőt, söröspincét, színházat, zenetermet, kastélytemplomot, lovardát, narancskertet, muzsikus gangot is kialakítottak – ez utóbbi részben a házi muzsikusok éltek. A két előkertet csak 1867 után alakították ki, a kupolákat és a kastélykertet pedig átalakították.

A kastély kertje eredetileg franciakert volt, de még az 1831-as években angolkertté alakították át, számos mitológiai témájú szoborral, ilyen például a Herkulest ábrázoló szökőkút. A kertben itthon ritkaságnak számító növények voltak. A parkot 1817-ben angolkertté alakították, ekkor kapott helyet a kastélykertben a két „hattyús-tó”, amelyeket 1867-ben feltöltöttek. A kertben található Királydombon kapott helyet a Pavilon, amelyet a magyar uralkodók képmásával díszítettek. A 19. század második felében a park le volt zárva, amikor a királyi pár Gödöllőn volt, egyébként pedig belépti díj ellenében látogatható volt, sőt, a helyiek szórakozásáról tekepálya gondoskodott. Horthy alatt a kertben úszómedence és teniszpálya is állt. Jelenleg az eredetileg három részre tagolt kastélyparkból csak a „felsőkertet” maradt meg Kastélypark néven, a többi részét beépítették. Ez a terület most természetvédelmi terület.

TUDTA?

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya.

A Grassalkovich-család Mayerhoffer tervezésével Pozsonyban is épített kastélyt, ez ma a szlovák elnöki rezidencia.

A gödöllői kastélyban fogalmazta meg Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben - ezt a nyilatkozatot a debreceni református nagytemplomban olvasta fel.

1751-ben maga Mária Terézia is aludt itt – erre egy Mária Terézia portré emlékezteti a látogatót

A kastélyban található Magyarország egyetlen megmaradt barokk színháza.

A színházból közvetlenül megközelíthető volt a kastély saját söröspincéje, ahonnan közvetlenül a lovardába lehetett eljutni. A söröspince már nincs meg, 1867-ben a színházzal együtt átalakították.

Az 1867-es felújítást Ybl Miklós felügyelte, a munkálatok fél évig tartottak. Ekkor készültek el például a kupolák is.

Sisi királyné 1866-ban járt először Gödöllőn, mert a budai várat melegnek találta, a felajánlott budai palotát pedig kicsinek. Meglátogatta a kastély lovardájában berendezett hadikórházat és beleszeretett az épületbe, és azonnal kiköltözött. Az 1867-es koronázás után ez volt a magyar állam ajándéka a királyi párnak.

Sisi szerette a cigányzenét, a környékbeli cigánybandák nem egyszer kaptak meghívást, hogy játszanak a kastélyban.

„Gödöllői lakos vagyok” mondta sokszor Sisi, mikor eltévedt a környékbeli sétáin és útbaigazítást kért. A helybeliek imádták, névnapján fáklyásmenettel, szerenáddal köszöntötték. Ferenc József is kedvelte a helyet, szabadon vadászgathatott itt, írószobáját a saját trófeái díszítették.

A Tanácsköztársaság alatt a vörösök főhadiszállása volt.

A II. világháborúban egyáltalán nem érte találat, a visszavonuló német csapatok azonban kifosztották, ami megmaradt, azt a kastélyban hadikórházat berendező szovjet csapatok eltüzelték.

Az épületben 1950-től szovjet csapatok állomásoztak, bár azt akkor már műemlékké nyilvánították.

A királynői lakószobákat Sisi kedvencére, ibolyaszínre festették.

Az épület helyszíne: Gödöllő
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 35′ 46″, k. h. 19° 20′ 52″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:100
Stílusa: Barokk
Tervező: Mayerhoffer András
Épült: 1741-1759

A GÖDÖLLŐI GRASSALKOVICH-KASTÉLY SZÁMOKBAN

A 170 négyzetméteres díszterem magassága 9,5 méter

Sisi mintegy kétezer éjszakát töltött a kastélyban

A főhomlokzat ablakai hat méter magasak

Az épületegyüttesnek nyolc szárnya van a kettős U alaknak köszönhetően

A lovarda 635 négyzetméteres

A kastélypark jelenleg 26,1 hektáron terül el.

A kertben 75 fából álló fasor található. A vadgesztenye fákat a 20. század elején telepítették a parkba.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close