Gyulai vár

EURÓPA EGYETLEN ÉPEN MARADT SÍKVIDÉKI TÉGLAVÁRA

A várat Maróti János macsói bán építtette, aki szolgálataiért kapta a területet és a várépítési jogot Luxemburgi Zsigmondtól. Mivel a környék a Körösök ágai és a sík talaj miatt mocsaras terület volt, nem állt rendelkezésre elegendő kő, ezért a vár téglából épült. A környékbeli mocsarak miatt jól védhető helynek számított.

A vár három részből állt: a Belsővár, a Derékvár, és a Huszárvár. Mindezek közül a legkorábban épült rész, a Belsővár, valamint a Derékvár egy kapuja (a vár mellett található Huszártorony) maradt fenn.

A vár komoly húzóerőt jelentett a város fejlődésében.

A vár a török háborúkban is szerepet játszott. Paolo Mirandola (olasz várépítő), tervei alapján korszerűsítették – ebből a korból egy rondella (kör alakú bástya), a lőportorony maradt fenn.

A vár a két király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd háborújában is ostrom alá került, ami nagy pusztítást okozott, majd a törökök is többször próbálták elfoglalni – 1566-ig sikertelenül.

A vár parancsnoka 1560-tól Kerecsényi László volt, aki tovább erősítette a védműveket, bár anyagi eszközei korlátozottak voltak.

Végül 1566-ban, egy több mint harmincezres sereg – Petraf pasa vezetésével – ostrom alá vette a várat. A védők 2100-an voltak, de kilenc hétig így is kitartottak, majd szabad elvonulás ígérete mellett feladták a várat. A törökök azonban megszegték az ígéretüket és az elvonulókra támadtak, és szinte valamennyi várvédőt megölték. Kerecsényit a törökök Belgrádba hurcolták és ott kivégezték. A magyar közvéleményben Kerecsényi áruló lett, mert feladta a várat, noha sokáig reménytelen helyzetben védte.

A törökök vilajet központtá szervezték a várat, amelynek élén a beglerbég állt. Nagyobb építkezések azonban nem voltak – egy kapuról lehet tudni, hogy török korban épült. A várat végül 1695-ben, a védők kiéheztetésével sikerült bevenni. A Rákóczi-szabadságharcban 1705-ben a kurucok sikertelenül ostromolták a várat, innentől azonban, főként miután megépült az aradi vár is, Gyula katonai jelentősége erősen lecsökkent. A katonaság 1721-ben kivonult a várból, ami báró Harruckern János tulajdonába került, ő telepítette be a kihalt Békés vármegyét. A gyulai vár ellen 1735-ben még egy támadás indult: a Békés megyei fellázadt jobbágyok sikertelenül ostromolták meg a várat Vértesi Mihály békésszentandrási bíró vezetésével a Szegedinán Jovánovics Péró-féle parasztfelkelés alatt.

Az üres épület, miután a várárkot feltöltötték, külső falait elhordták, levéltárként, vármegyeházaként, börtönként, szeszfőzdeként is üzemelt, sőt a régi Huszárvár helyén a 18. században megépült az Almássy-kastély. Mintegy 1300 tisztet, köztük kilenc későbbi aradi vértanút tartottak itt fogságban 1849-ben.

A meglehetősen leromlott állapotú vár helyreállítása a második világháború után (1954-1961) kezdődött, és a helyreállító régészetnek hála ma ismét régi pompájában tekintheti meg az épületet a látogatók. A vár falai között nyaranta várszínház működik, de egy 24 teremből álló múzeumnak is otthont ad. A vármúzeumban borozó, kápolna, éléstár, börtön, fazekas és kovácsműhely is be van rendezve.

A vár lakó- és kaputornya több átépítésen esett át. Az udvarában 15. században fúrt kutat tártak fel. A vár része volt a palota is, amelynek emeletén lovagterem és kápolna is volt.

Az épület helyszíne: Gyula
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 38′ 45″, k. h. 21° 17′ 09″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:25
Épült: a 14.-15. században
Anyaga: tégla
Tengerszint feletti magassága: 90 méter

TUDTA?

A gyulai vár Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára

A mocsaras talaj miatt öt méter mélyen cölöpöket vertek le, erre pedig két méteres terméskőréteget borítottak. Erre a biztos alapra épültek a téglafalak.

1405-1445 között épült, később mint a magyar várak többsége. A belső épületek gótikus stílusjegyeket hordoznak.

A vár korszerűsítésének nagyságát jelzi, hogy hat vármegye jobbágyságát kötelezték robotra az építkezésen (1552-1560).

Paolo Mirandolának a vár átépítésére készült, részben meg is valósult tervei máig fennmaradtak. A terveket 1562-ben készítette.

Kerecsényi Lászlóék, mivel nem kaptak zsoldot, portyázással egészítették ki jövedelmüket, írásos források szerint egészen a Dunántúlig adóztatták a népet a török hódoltság alatt. Erről a korszakról egy dal is fennmaradt, enne címe: Szép ének a katonákról.

Az 1566-os ostromot vezető Petraf pasa Szulejmán szultán unokaöccse volt – Ruméliai Beglerbég, azaz a harmadik legnagyobb rangú katonai vezető az Oszmán Birodalomban.

Az ostrom: A vár kapitánya, Kerecsényi László tudott a törökök küszöbönálló támadásáról, ám a császártól hiába kért segítséget. A várat az előző években korszerűsítették, de legnagyobb ereje a várat és várost körülvevő mocsár volt, ami a nagy júliusi melegben azonban nem volt leküzdhetetlen akadály. A törökök Pertev pasa vezetésével 1566. július 2-án érkeztek a vár alá: negyven ágyúval és mintegy 30 ezer katonával azonnal ostromgyűrűbe fogták. A várost nem lehetett tartani, ezért a védők felgyújtották és a Huszárvárba vonultak vissza. Miután a védők több rohamot is visszavertek, július 25-én a Huszárvár is elesett. A harc már a (mai) várért folyt. A várárokból a törökök elvezették a vizet, a vártoronnyal szemben magas tornyot építettek. A temetetlen halottak és a hőség miatt járvány tört ki. A vár helyzete tarthatatlanná vált, ezért Kerecsényi tárgyalásokat kezdett a feladásáról – ez szeptember 2-án meg is történt. Török források szerint ötszáz ember készült elhagyni a várat, a törökök teljes sértetlenséget ígértek nekik. Az elvonulókat azonban megtámadták és ezt a török pasánál tartózkodó Kerecsényi sem tudta megakadályozni. Gyula vára - kilenc hétig tartó szívós és elkeseredett ellenállás után – elesett. Kerecsényit elfogták, Belgrádba hurcolták, ahol kegyetlenül megkínozták és megölték.

Báró Harruckern János, mihelyt birtokába került a vár, egy szesz- és egy sörfőzdét helyezett üzembe az épületben.

A helyreállító régészet egyik gyönyörű példája a ma látható vár, ennek megfelelően nagyon sok információ áll rendelkezésre az építéstörténetről.

A GYULAI VÁR SZÁMOKBAN

Az enyhe trapéz alakú vár hossza 60 méter, nagyobbik szélessége 27 méter, a kisebbik 23 méter

A torony magassága 21 méter – 84 lépcsőn juthatunk fel a tetején lévő kilátóba

A fal magassága 14 méter

A falai általában egy méter vastagok, a belsővárban háromméteresek is lehetnek

FILMEK, TÖRTÉNETEK, AMELYEKBEN SZEREPEL

Egy kép a török ostromokat túlélő váról – 1562 előttről

A gyulai vármúzeum

A vár, ceruzával rajzolva

A vár ostroma (amatőr felvétel)

Fotó diavetítés a Gyulai Várról és környékéről (amatőr felvétel)

Szép ének a katonákról

„Emlékezzünk az király végházárul,
Körös mellett az Vég-Gyula várárul,
Vég-Gyulában gyulai vitézekrül.

Eszvegyültek az gyulai vitézek;
Megszámlálok egynehány vitézeket:
Egyik vitéz az jó legény Beke Pál,

Az második vitéz Hegedüs János,
Az harmadik jó Balázsdeák Márton,
Pribék Mihály, Imre Márton, Nagy Mihály.

Tegzes Lőrinc, Varkucs Mihály, Nagy Fábián,
Czigány Mátyás, Ördög Mátyás, Nagy Gáspár,
Sokan vadnak többen jó vitézek.

Ez szót mondá vitéz Hegedüs János,
”hallgassatok édes társim vitézek,
Egy szép dolgot ím én is mondok néktek.

Hat holnapja hópénzünket nem láttuk,
Szolgáinkat csak hazugsággal tartjuk,
Lovainkat zabszalmával hízlaljuk.

Ha akarjátok édes társim, vitézek,
Mind fejenként kapitánra mi menjünk,
Hópénzünket tüle szépen megkérjük.

Ha nem adja hópénzünket minekünk,
Mind fejenként kapitánra ökleljünk,
Mert lovastul az fát meg nem ehetjük.”

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close