Hősök tere

BUDAPEST EGYIK „ÉKKÖVE” LETT AZ EGYKORI LEGELŐBŐL

Az Andrássy úttal együtt a világörökség része

A 19. századig fás legelő volt a tér helyén, a fákat azonban az országgyűlésre érkezők kivágták, a terület pedig elmocsarasodott. A város a 18. századig nem is törődött a területtel. Az 1838-as árvíz után a túlélők ezen a területen húzták meg magukat. Az 1860-as évekre a városlakók kedvelt kikapcsolódási, kirándulóhelyévé vált a - ahogy akkoriban hívták - Városerdő. Kialakították a tavat, ahol télen korcsolyázni is lehetett, volt fürdő, óriáskerék, körhinta, cirkuszi mutatványosok és több tucatnyi kocsma. A tavon híd ívelt át. Pest városa 1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezetésével artézi kút fúrásába fogott, 1877-ben termálvizet találtak 970 méter mélyen – ekkoriban ez volt Európa legmélyebb fúrt kútja. A forrás fölé Ybl Miklós tervezett díszkutat, amelyet Gloriette-nek neveztek, 2,5 méter magasban kialakítottak egy teraszt, amelyre lépcsőn lehetett rá felmenni. A közepén egy 24 méteres zászlótartó rúd állt. Budapest létrejöttekor, 1873-ban már megkezdték a városfejlesztéséről szóló terv kidolgozását, amelyet rövidesen el is fogadtak, ennek alapján alakították ki az Andrássy utat, melynek végpontja a Gloriette volt. A tér szinte kínálta magát, hogy 1896-ban a Millenniumi Emlékév fő színtere legyen. A területen jelentős fejlesztések indultak: a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, és a Millenniumi Földalatti Vasút építése is ekkor kezdődött. A téren 240 pavilont állítottak fel, ahol kizárólag magyar termékeket állítottak ki. A pavilonokat az emlékév után elbontották.

Már 1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén Millenniumi emlékművet kell állítani, a Nemzeti Pantheont. A főváros Schickedanz Albertet kérte fel az emlékmű megtervezésére. Ez végül – jelentős csúszással – 1906-ban készült el. Ekkor már a Szépművészeti Múzeum épülete is állt. Kialakult a tér struktúrája, de a szobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték fel az oszlopcsarnokba.

A Hősök terén a Millenniumi emlékmű és az egykori fúrt kút helyén található ismeretlen katona emlékműve látható.

Eredeti neve: Millenniumi emlékmű volt, a Hősök tere nevet 1932-ben kapta
Az épület helyszíne: Budapest
Épült: 1895 és 1929 között
Tervező: Schickedanz Albert
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

TUDTA?

A hősök tere és az Andrássy út a Világörökség része.

A termálforrás 1200 köbméter vízhozamú. A 73,8 Celsius-fokos gyógyvíz forrás ma is megvan a Hősök emlékköve mögötti fémlap alatt, ez a forrás táplálja a Széchenyi Gyógyfürdőt.

Gábriel arkangyal szobra az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat kapott, Zala György szobrász készítette, csakúgy, mint az eredeti szobrokat, domborműveket is.

Azért Gábriel arkangyal szobra van a téren, mert állítólag ő jelent meg Szilveszter pápa álmában, hogy küldjön koronát a magyaroknak. Gábriel jobb kezében a Szent Koronát, baljában az apostoli keresztet tartja.

A Tanácsköztársaság 133 napja alatt Gábriel szobrát levették és helyére Marx hétméteres, gipszből készült szobra került. Ekkor távolították el a szobrok közül a Habsburg uralkodók (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát.

A Habsburgok a II. világháború után sem kerültek vissza, helyükre fejedelmek (Bocskai István, Thököly Imre, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc) és Kossuth Lajos szobra került.

A teljes mű (90 százalékos) másolata látható Kínában a Sanghai Global Paradise nevű szórakoztató parkban, bár erről a kínaiak nem értesítették Magyarországot.

Az oszlopcsarnokok tetején, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és Béke, Munka és Jólét, Tudás, Jólét/Dicsőség allegorikus szoborfigurái állnak.

A tér számos híres esemény színtere: Nagy Imre újratemetése (1989), II. János Pál pápa szentmiséje (1991), Nemzeti Vágta (2008 óta).

A HŐSÖK TERE SZÁMOKBAN

A tér 100 méter széles (a tereket körbevevő utakig számítva)

Gábriel arkangyal szobra 5 méter magas, a korinthoszi oszlop, amin áll, 36 méter magas

A hősök emlékköve 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú, 0,5 méter vastag monolit kőtömb

Az emlékmű 85 méter széles, 25 méter mély, magassága 13 méter. A két oszlopcsarnok közötti távolság 20 méter.

A két oszlopcsarnokban hét- hét szobor található alattuk pedig hét-hét dombormű látható, amelyek az illető életének jelentős eseményeit ábrázolják

A téren összesen 26 szobor látható (14 király/fejedelem, Árpád és a vezérek, Gábriel arkangyal, négy allegorikus szobor)

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close