Hősök tere
BUDAPEST EGYIK „ÉKKÖVE” LETT AZ EGYKORI LEGELŐBŐL
Az Andrássy úttal együtt a világörökség része
A 19. századig fás legelő volt a tér helyén, a fákat azonban az országgyűlésre érkezők kivágták, a terület pedig elmocsarasodott. A város a 18. századig nem is törődött a területtel. Az 1838-as árvíz után a túlélők ezen a területen húzták meg magukat. Az 1860-as évekre a városlakók kedvelt kikapcsolódási, kirándulóhelyévé vált a - ahogy akkoriban hívták - Városerdő. Kialakították a tavat, ahol télen korcsolyázni is lehetett, volt fürdő, óriáskerék, körhinta, cirkuszi mutatványosok és több tucatnyi kocsma. A tavon híd ívelt át. Pest városa 1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezetésével artézi kút fúrásába fogott, 1877-ben termálvizet találtak 970 méter mélyen – ekkoriban ez volt Európa legmélyebb fúrt kútja. A forrás fölé Ybl Miklós tervezett díszkutat, amelyet Gloriette-nek neveztek, 2,5 méter magasban kialakítottak egy teraszt, amelyre lépcsőn lehetett rá felmenni. A közepén egy 24 méteres zászlótartó rúd állt. Budapest létrejöttekor, 1873-ban már megkezdték a városfejlesztéséről szóló terv kidolgozását, amelyet rövidesen el is fogadtak, ennek alapján alakították ki az Andrássy utat, melynek végpontja a Gloriette volt. A tér szinte kínálta magát, hogy 1896-ban a Millenniumi Emlékév fő színtere legyen. A területen jelentős fejlesztések indultak: a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, és a Millenniumi Földalatti Vasút építése is ekkor kezdődött. A téren 240 pavilont állítottak fel, ahol kizárólag magyar termékeket állítottak ki. A pavilonokat az emlékév után elbontották.
Már 1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén Millenniumi emlékművet kell állítani, a Nemzeti Pantheont. A főváros Schickedanz Albertet kérte fel az emlékmű megtervezésére. Ez végül – jelentős csúszással – 1906-ban készült el. Ekkor már a Szépművészeti Múzeum épülete is állt. Kialakult a tér struktúrája, de a szobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték fel az oszlopcsarnokba.
A Hősök terén a Millenniumi emlékmű és az egykori fúrt kút helyén található ismeretlen katona emlékműve látható.
Eredeti neve: Millenniumi emlékmű volt, a Hősök tere nevet 1932-ben kapta
Az épület helyszíne: Budapest
Épült: 1895 és 1929 között
Tervező: Schickedanz Albert
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50
TUDTA?
A hősök tere és az Andrássy út a Világörökség része.
A termálforrás 1200 köbméter vízhozamú. A 73,8 Celsius-fokos gyógyvíz forrás ma is megvan a Hősök emlékköve mögötti fémlap alatt, ez a forrás táplálja a Széchenyi Gyógyfürdőt.
Gábriel arkangyal szobra az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat kapott, Zala György szobrász készítette, csakúgy, mint az eredeti szobrokat, domborműveket is.
Azért Gábriel arkangyal szobra van a téren, mert állítólag ő jelent meg Szilveszter pápa álmában, hogy küldjön koronát a magyaroknak. Gábriel jobb kezében a Szent Koronát, baljában az apostoli keresztet tartja.
A Tanácsköztársaság 133 napja alatt Gábriel szobrát levették és helyére Marx hétméteres, gipszből készült szobra került. Ekkor távolították el a szobrok közül a Habsburg uralkodók (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát.
A Habsburgok a II. világháború után sem kerültek vissza, helyükre fejedelmek (Bocskai István, Thököly Imre, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc) és Kossuth Lajos szobra került.
A teljes mű (90 százalékos) másolata látható Kínában a Sanghai Global Paradise nevű szórakoztató parkban, bár erről a kínaiak nem értesítették Magyarországot.
Az oszlopcsarnokok tetején, egymással szemben, a két kolonnád tetején a Háború és Béke, Munka és Jólét, Tudás, Jólét/Dicsőség allegorikus szoborfigurái állnak.
A tér számos híres esemény színtere: Nagy Imre újratemetése (1989), II. János Pál pápa szentmiséje (1991), Nemzeti Vágta (2008 óta).
A HŐSÖK TERE SZÁMOKBAN
A tér 100 méter széles (a tereket körbevevő utakig számítva)
Gábriel arkangyal szobra 5 méter magas, a korinthoszi oszlop, amin áll, 36 méter magas
A hősök emlékköve 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú, 0,5 méter vastag monolit kőtömb
Az emlékmű 85 méter széles, 25 méter mély, magassága 13 méter. A két oszlopcsarnok közötti távolság 20 méter.
A két oszlopcsarnokban hét- hét szobor található alattuk pedig hét-hét dombormű látható, amelyek az illető életének jelentős eseményeit ábrázolják
A téren összesen 26 szobor látható (14 király/fejedelem, Árpád és a vezérek, Gábriel arkangyal, négy allegorikus szobor)