Krasznahorka vára

Interaktivitás

A gomb megnyomásával a “Krasznahorka büszke vára” című ének csendül fel.

A VÁR

Az erősség valószínűleg a 14. században épült, elsőként egy lakótorony (donjon) épült a mészkődombra.

Első írásos említése 1333-ból való. A vár kiépítése Bebek Ferenc nevéhez köthető, aki az 1540-es években megépítette a reneszánsz stílusú palotát.

A szabálytalan háromszög alaprajzú várfalakkal, három bástyával ellátott vár építését is a nevéhez köthetjük. A Bebek család kihalása után királyi tulajdonba kerül a vár.

A vár kapitányai az Andrássyak voltak, birtokukba mégis csak 1642-ben került. A várkastély lett a nagyhírű család központja. A vár a megye központja is volt, ezért az Andrássyak tovább építkeztek.

A Rákóczi szabadságharc alatt a kurucok kezén volt, tőlük csak 1710-ben foglalták vissza a császáriak. A vár kastély minősítést kapott, így kerülte el a várrombolást a 18. század elején.

A vár utolsó jelentősebb átalakítása a 18. században zajlott le. Ekkor épült a vár előkapuja és a barokk stílusú várkápolna, ahová a „Fekete Madonnát” helyezték el. A család 1812-ig lakta a várat, mivel azonban nem korszerűsítették, a család igényeit már nem elégítette ki. 1817-ben a vár nagy része egy villámcsapás következtében elégett, és bár a család fontosnak tartotta a helyreállítást, nem költöztek vissza. Inkább a család értékeinek egy részét helyezték itt el, amiből már 1867-ben múzeumot hoztak létre, ami azonban csak később nyitottak meg a nagyközönség előtt.

2012. március 10-én két gyerek gondatlanságából (cigarettázás közben) felgyújtotta a domboldalt. A tűz átterjedt a vár épületeire. A hat órán át tomboló tűz áldozatává vált a reneszánsz palota mennyezete, sok kiállított tárgy és a harangtorony a benne lévő három haranggal. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek, a tervek szerint 2016 végére visszaállítják az eredeti állapotokat.

Stílusa: reneszánsz, barokk-reneszánsz
Épült: 1578 – 1585, átépítették 1676
Tulajdonosai: Bebek család, Andrássy család
GPS: N48°39'24'' E20°36'5''

ÉRDEKESSÉGEK

Állítólag 1706-ban a várban lakott II. Rákóczi Ferenc, mert a szomszédos Rozsnyón volt az országgyűlés

A várban található Szlovákia legnagyobb eredeti bronzágyú gyűjteménye

A vár konyhája eredeti állapotában maradt fenn, a teljes berendezéssel együtt, a falon Isten szemével, ami valószínűleg a lopások ellen óvott

A bástyából átalakított kápolna főoltárán található a „Fekete Madonna” képe (1739), melyet körmenetben hordoznak végig a váron és a falun

A Babak családról a helyi néphagyomány nagyon rossz véleménnyel van. Bebek Ferenc rablólovagként élt, a környék templomaiból a harangokat elvette és ágyúkat öntött belőle (ezek némelyike ma is látható a várban), Fischer András protestáns prédikátort egyszerűen ledobatta a vár legmagasabb tornyáról, sőt még hamis pénzt is veretett (a helyiség ma a múzeum egyik szobája)

Az Andrássy család már az 1860-as években kisebb múzeumot hozott létre a várban. Azóta jelentősen bővült a kiállított tárgyak listája, a várban ma bútorok, festmények, fegyverek vannak kiállítva

A várkápolnában látható Serédy Zsuzsanna tökéletesen mumifikálódott holtteste. A test jobb keze kicsit felemelkedik (lásd lejjebb), ami valószínűleg azért lehetett, mert egy Bibliára tették, ami elporladt.

1883-ban a várkastély vendége volt Jókai Mór, aki anyagot gyűjtött a Lőcsei fehérasszony c. könyvéhez. Az itt látott, hallott történetek is beépültek a műbe. A várat védő Andrássy a saját testvérére lövet egy ágyúval, az agyút az érkező fia süti el, de ekkor egy kiáltást hall a fiatal, az édesanyja az, aki óva inti az apagyilkosságtól és abban a pillanatban hal meg. A keze óvón felfelé mutat. Hát ő lenne Serédy Zsuzsanna

A hajdani krasznahorkai kohóban öntötték a Széchenyi Lánchíd láncszemeit, melynek egyik darabja a vár udvarán látható.

A vár múzeumában látható a „Hosszú élet titka” című festmény, amint Rovin Jánost és feleségét Sárát láthatjuk. János 172 évig, Sára 164 évig élt, boldog házasságuk 147 évig tartott.

A várhegyen 300 évesnél régebbi tölgyfákat és hársfákat találhatunk

Ifj. Andrássy Gyula felesége Zichy Eleonóra volt a költője annak a versnek 1906-ban, amely később – megzenésítve – a Trianon utáni Magyarország egyik legismertebb dalává vált. A vers címe: Krasznahorka büszke vára

Krasznahorka büszke vára,
Rászállott az éj homálya,
Magas tornyán az őszi szél
Régmúlt dicsőségről mesél.
Olyan kihalt, olyan árva
Rákóczinak büszke vára.

Harcosai rég pihennek,
A bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este
Tárogató nem sír messze.
Rákóczinak dicső kora
Nem jön vissza többé soha.

SZÁMOK

A várban van egy – valószínűleg a 14. században fúrt – kút, 138 méter mély. Jelenleg fel van töltve, mélysége 105 méter, nincs benne víz

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close