Interaktivitás

A gomb megnyomásával a “Krasznahorka büszke vára” című ének csendül fel.

A VÁR

Az erősség valószínűleg a 14. században épült, elsőként egy lakótorony (donjon) épült a mészkődombra.

Első írásos említése 1333-ból való. A vár kiépítése Bebek Ferenc nevéhez köthető, aki az 1540-es években megépítette a reneszánsz stílusú palotát.

A szabálytalan háromszög alaprajzú várfalakkal, három bástyával ellátott vár építését is a nevéhez köthetjük. A Bebek család kihalása után királyi tulajdonba kerül a vár.

A vár kapitányai az Andrássyak voltak, birtokukba mégis csak 1642-ben került. A várkastély lett a nagyhírű család központja. A vár a megye központja is volt, ezért az Andrássyak tovább építkeztek.

A Rákóczi szabadságharc alatt a kurucok kezén volt, tőlük csak 1710-ben foglalták vissza a császáriak. A vár kastély minősítést kapott, így kerülte el a várrombolást a 18. század elején.

A vár utolsó jelentősebb átalakítása a 18. században zajlott le. Ekkor épült a vár előkapuja és a barokk stílusú várkápolna, ahová a „Fekete Madonnát” helyezték el. A család 1812-ig lakta a várat, mivel azonban nem korszerűsítették, a család igényeit már nem elégítette ki. 1817-ben a vár nagy része egy villámcsapás következtében elégett, és bár a család fontosnak tartotta a helyreállítást, nem költöztek vissza. Inkább a család értékeinek egy részét helyezték itt el, amiből már 1867-ben múzeumot hoztak létre, ami azonban csak később nyitottak meg a nagyközönség előtt.

2012. március 10-én két gyerek gondatlanságából (cigarettázás közben) felgyújtotta a domboldalt. A tűz átterjedt a vár épületeire. A hat órán át tomboló tűz áldozatává vált a reneszánsz palota mennyezete, sok kiállított tárgy és a harangtorony a benne lévő három haranggal. A helyreállítási munkálatok megkezdődtek, a tervek szerint 2016 végére visszaállítják az eredeti állapotokat.

Stílusa: reneszánsz, barokk-reneszánsz
Épült: 1578 – 1585, átépítették 1676
Tulajdonosai: Bebek család, Andrássy család
GPS: N48°39'24'' E20°36'5''

ÉRDEKESSÉGEK

Állítólag 1706-ban a várban lakott II. Rákóczi Ferenc, mert a szomszédos Rozsnyón volt az országgyűlés

A várban található Szlovákia legnagyobb eredeti bronzágyú gyűjteménye

A vár konyhája eredeti állapotában maradt fenn, a teljes berendezéssel együtt, a falon Isten szemével, ami valószínűleg a lopások ellen óvott

A bástyából átalakított kápolna főoltárán található a „Fekete Madonna” képe (1739), melyet körmenetben hordoznak végig a váron és a falun

A Babak családról a helyi néphagyomány nagyon rossz véleménnyel van. Bebek Ferenc rablólovagként élt, a környék templomaiból a harangokat elvette és ágyúkat öntött belőle (ezek némelyike ma is látható a várban), Fischer András protestáns prédikátort egyszerűen ledobatta a vár legmagasabb tornyáról, sőt még hamis pénzt is veretett (a helyiség ma a múzeum egyik szobája)

Az Andrássy család már az 1860-as években kisebb múzeumot hozott létre a várban. Azóta jelentősen bővült a kiállított tárgyak listája, a várban ma bútorok, festmények, fegyverek vannak kiállítva

A várkápolnában látható Serédy Zsuzsanna tökéletesen mumifikálódott holtteste. A test jobb keze kicsit felemelkedik (lásd lejjebb), ami valószínűleg azért lehetett, mert egy Bibliára tették, ami elporladt.

1883-ban a várkastély vendége volt Jókai Mór, aki anyagot gyűjtött a Lőcsei fehérasszony c. könyvéhez. Az itt látott, hallott történetek is beépültek a műbe. A várat védő Andrássy a saját testvérére lövet egy ágyúval, az agyút az érkező fia süti el, de ekkor egy kiáltást hall a fiatal, az édesanyja az, aki óva inti az apagyilkosságtól és abban a pillanatban hal meg. A keze óvón felfelé mutat. Hát ő lenne Serédy Zsuzsanna

A hajdani krasznahorkai kohóban öntötték a Széchenyi Lánchíd láncszemeit, melynek egyik darabja a vár udvarán látható.

A vár múzeumában látható a „Hosszú élet titka” című festmény, amint Rovin Jánost és feleségét Sárát láthatjuk. János 172 évig, Sára 164 évig élt, boldog házasságuk 147 évig tartott.

A várhegyen 300 évesnél régebbi tölgyfákat és hársfákat találhatunk

Ifj. Andrássy Gyula felesége Zichy Eleonóra volt a költője annak a versnek 1906-ban, amely később – megzenésítve – a Trianon utáni Magyarország egyik legismertebb dalává vált. A vers címe: Krasznahorka büszke vára

Krasznahorka büszke vára,
Rászállott az éj homálya,
Magas tornyán az őszi szél
Régmúlt dicsőségről mesél.
Olyan kihalt, olyan árva
Rákóczinak büszke vára.

Harcosai rég pihennek,
A bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este
Tárogató nem sír messze.
Rákóczinak dicső kora
Nem jön vissza többé soha.

SZÁMOK

A várban van egy – valószínűleg a 14. században fúrt – kút, 138 méter mély. Jelenleg fel van töltve, mélysége 105 méter, nincs benne víz

LINKEK