Magyar Szentek temploma

(Orawka a lengyel neve, Oravka szlovákul, magyarul pedig Kisárva a település neve)
„A magyar szentek temploma”

Építés ideje: 1650 - 1656
Stílusa: késő gótikus

A TEMPLOM

A mai Lengyelországban, a szlovák határtól 12 km-re található Orawka (Kisárva) faluja, amelyet 1585-ben a Thurzó család tagjainak engedélyével alapítottak. A lakói hithű katolikusok voltak, 1648-tól Scsehovics János volt a papjuk. Neki köszönhető a későgótikus, egyhajós, vasszögek nélkül épített fatemplom. A templom befejezésétől kezdték el festeni ismeretlen piktorok a páratlan belső díszítését. 1728-ban a templomhoz kőből kápolnát építettek, 1901-ben készült el az új négy fiatornyos harangtorony, mivel a korábbi barokk stílusú hagymakupolás tornyot le kellett bontani. A templom tetőszerkezetét 1935-ben építették át mai formájára. A templom berendezéséhez (orgona, harangok) jelentősen hozzájárultak a kor uralkodói, III. és IV. Ferdinánd.

A templom egyedülálló jelentősége, hogy bár nem lakták magyarok, mégis itt található a magyar szentek legteljesebb népies képi ábrázolása.

A templomban megtalálható az összes Árpád-házi szent képe, valamint az ókori Pannónia területén született szentek (pl.: Szent Márton) és a magyar történelemhez kapcsolódó szentek (pl: Szent Gellért, Kapisztrán János) is feltűnnek.

A templom képein a korabeli népi élet is feltűnik, a helyi népviseletbe öltözött gurálok/góralok és a magyar zsinóros ruhájú hajdúk ábrázolásában.

ÉRDEKESSÉGEK

A mai Kevéssé ismert tény, hogy a Trianoni békeszerződés következtében Lengyelország is részesült a Magyar Királyság területéből. 518 négyzetkilométer 25 ezer lakossal (és Kisárva településsel együtt) került lengyel fennhatóság alá

A templom 2000 óta az UNESCO Világörökség részévé vált – több más lengyel fatemplommal együtt

A templom képei nem egy művész alkotásai, 1656-tól a 18. századig több ciklusban festették ismeretlen művészek

III. Ferdinánd király orgonát és egy nagy harangot, később IV. Ferdinánd két kisebb harangot adományozott a templomnak. A három harang közül csak egy maradt meg, kettőt az I. világháború idején hadi célokra kellett beszolgáltatni. A megmaradt harang felirata: „IV. Ferdinánd Magyarország és Csehország királya adományozott engem az árvai katolikusoknak 1652 évben.”

A templom kazettás mennyezete, képei, díszítése késő reneszánsz, míg az oltárok barokk stílusúak, a XVIII. század első feléből származnak. Ezek valószínűleg nem az eredeti oltárok. Az első oltár jóval kisebb és szerényebb lehetett, erre utal, hogy a mögötte lévő falfestmények ma nem láthatók, mert az újabb oltár eltakarja azokat.

Helyi művészek P. Hevenessi Gábor jezsuita provinciális 'Régi magyar szentség' könyve alapján festették meg ötvenkét képen az összes magyar szentet. Nagyon regényes története van, hogy miként került el hozzájuk ez a könyv. A helyi hagyományok szerint a XVIII. század közepén két jezsuita szerzetes: 'Andrász és Djordj' az egyik télen a környéken missziót tartottak, de a zord időjárás miatt Orawkán rekedtek néhány hétre. A helyi piktorok a magukkal hozott latin nyelvű könyv illusztrációiból kimásolták az összes magyar szent képét, majd később a vázlatok alapján, a saját ízlésüknek megfelelően a templom egész szabad felületére felfestették.

Érdekesség, ahogy Szent Lászlót ábrázolják. Szent László egy pajzsra helyezett szablyát tart, amit rózsafüzérrel körül tekertek, így ajánlja fel a kardját Szűz Máriának. A kép latin felirata szerint Szent László úgy harcolt, hogy a rózsafüzért kardjára tekerte, pedig ez a lengyel nemesek szokása volt, ők harcoltak így, mivel a rózsafüzér a hitért való küzdelmet jelentette.

A karzat oldalfalán a Tízparancsolat előírásait ábrázolták, 10 szöveg nélküli festményen.

A megmaradt harang a templom melletti harangtoronyban található.

ÉRDEKESSÉGEK

A templomban 52 magyar szent volt látható, az átfestések miatt ma 49

14 kép foglalkozik a Keresztelő Szent János életével, ezek a templom fő helyein találhatók

A falfestmények 1656 - 1711-ig készültek el

A templom az országút melletti kőpárkányon, 650 méterrel a tengerszint felett épült.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close