Megyeri híd
MÁR ÁRPÁD VEZÉR IS A MEGYERI RÉVNÉL KELT ÁT A DUNÁN
A híd a Megyeri rév helyén épült, amely már a honfoglalás óta ismert átkelő volt a Dunán, így az sem véletlen, hogy mindkét oldalon egy-egy csárda található (Budán a Bivalyos, Pesten pedig a Megyeri Csárda).
Az Újpest-Budakalász közötti híd építését a megnövekedett gépjárműforgalom indokolta.
A híd az M0-s autópályába illeszkedve elvezeti a forgalmat Budára.
A tervezés 1993-ben kezdődött, az építkezés 2006-ban indult jelentős tereprendezéssel, a terület egy része katonai övezet volt. A munkálatok első eredményeit egy árhullám megsemmisítette.
Az építkezés végén, 2008. szeptember 13-án nyílt nappal ünnepelték az átadást: futóverseny és kerékpárverseny volt a hídon.
A hidat állványzat nélkül építették, a 12 méteres darabokat egyenként illesztették be, stabilitásukat az acélszerkezetű merevítősablon adja.
Az épület helyszíne: Budapest
Épült: 2006 - 2008
Tervező: Hunyadi Mátyás, az építés felügyelője: Windisch László
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 36′ 25″, k. h. 19° 05′ 30″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:100
TUDTA?
Állítólag a Megyeri réven keresztül kelt át Árpád vezér a Dunán (Anonymus krónikájából tudjuk).
A híd építési költsége 63 milliárd forint volt, valamivel több, mint a tervezett, ebből a pénzből számos alvállalkozót nem fizettek ki, ezért több cég is csődöt jelentett.
A hídnak természetvédelmi okokból nincs lejárója a Szentendrei szigetre.
A Szentendrei-szigeten van Budapest ivóvízbázisa, a fegyveres őrzés alatt álló területre belépni is csak engedéllyel lehet
A híd névadója kis híján Chuck Norris lett, mert az internetes közönség ezt szavazta meg. Végül Békásmegyer és a pesti Megyer (Káposztásmegyer) között ível át, ezért a neve Megyeri híd lett.
Magyarország második leghosszabb hídja. (A leghosszabb a Köröshegyi-völgyhíd.)
Az építmény voltaképpen öt külön híd együttese, de a teljes híd kilenc különböző összeépített elemből áll.
Szó volt arról, hogy a pilonok (tornyok) tetején látogatóközpontot alakítanak ki, de a hely szűkössége, és a ferde szerkezetből adódóan a lift hiánya miatt ezt nem építették meg. A tornyok tetejére egyéni kérésre, kísérővel felmehetnek látogathatók.
A hídon a 204-es BKV járat közlekedik menetrendszerűen és a Dunakanyarból érkező Volánbusz-járatok végállomása Újpestre került, segítve az utasok bekapcsolódását a tömegközlekedésbe.
A hidat olyan technológiával építették, ami elkerülhetővé tette állványzat megépítését. Ehhez rendkívül precíz számításokra volt szükség, hogy a részek tökéletesen illeszkedjenek egymáshoz.
A MEGYERI HÍD SZÁMOKBAN
A teljes híd 1861,35 méter hosszú
A Nagy Duna-ág feletti hídrész hossza 591 méter
A Szentendrei Duna-ág feletti hídrész hossza 331,20 méter
A híd szélessége a legszűkebb ponton 34,37 méter, a legszélesebb ponton 36,16 méter
A pilonokat és a pályát 88 ferde kábel tartja
A legnagyobb támaszköz 300 méter
Irányonként 2 forgalmi sáv, leállósáv, valamint a déli oldalon gyalogos, az északin kerékpárutat alakítottak ki
A híd építési költsége 63 milliárd forint volt
A híd napi forgalma mintegy 70 ezer gépjármű
A híd vasbetonból készült pilonjainak (tornyainak) magassága 100 méter
A beépített vasbeton mennyisége 120 ezer köbméte
A mederben 452 darab vasbeton cölöpöt használtak fel
Az acélszerkezet tömege 12 ezer tonna
FILMEK, TÖRTÉNETEK, AMELYEKBEN SZEREPEL
3D-s modell
Fényshow a Megyeri Híd Nyílt Napon
Ezt látjuk a Megyeri hídon átautózva (amatőr felvétel)
Ezt látjuk a Megyeri hídon átautózva éjszaka (amatőr felvétel)
Ezt látjuk a Megyeri híd felett repülve
Hangulatos éjszakai felvétel a Megyeri hídról
Televíziós riport a híd elemeinek végső összeillesztéséről