Nyitrai Püspökség

A VÁR

A Nyitra folyó által három oldalról körbefogott magaslatra már a római időkben is építkeztek. A Nagymorva birodalom (Pribina fejedelem) székhelye volt a vár a 9. században, sőt 880-892 között püspökség székhelye is volt. A vár erődítési munkálatai I. (Szent) István idejében kezdődtek el, és egészen a 18. századig folytatódtak. A nyitrai püspökséget 1100 körül hozta létre Könyves Kálmán, székhelye a vár lett. A várban ekkor már működött a Szent Emmeram székesegyház, ahol a környéken élt Szent Zoerard-András és Szent Benedek sírjai találhatók. (Ők I. Istvánnal egy időben (1083) szentté avatott első magyar szerzetesek voltak, akik a környéken éltak) A tatárok nem tudták elfoglalni az erősséget, ami később Csák Máté egyik központja volt, a 15. században pedig a husziták kezébe került. 1663-ban elfoglalták a törökök, de egy évre rá újra a császáriak kezébe került. A kurucok is el tudták foglalni és négy évig a kezükben volt. A 18. században volt az utolsó erődfelújítás és ekkor újultak meg a vár épületei is, jellemzően barokk stílusban, a régebbi korokból csak részletek, maradványok maradtak fenn.

A nyitrai vár négy egységből áll: székesegyház, püspöki palota, gazdasági épületek és az egyetlen kapuval rendelkező, külső erődítmény.

Legfontosabbak:

Szent Emmerám templom – Már I. István idején állt templom, ahol a szent ereklyéjét őrizték. Ide temették az Istvánnal egy időben szentté avatott két remetét, akik a környéken éltek, Zoerard-Andrást és Benedeket. A most látható épület 1158-ban épült, román stílusban. (a templom ma a püspöki székesegyház részét képezi)

Püspöki székesegyház – Két részből áll, a felső templom 13-14. századi, melyhez a 17. században egy dómot építettek, amit a 18. században átépítettek. Ez az alsó templom. A két épületet széles lépcsőzet köti össze.

A püspöki palota eredetileg gótikus, később barokkosított 3 emeletes, nagy belső udvaros épület.

A vár messziről látható része az ún. Vazul-torony, ami bizonyosan a tatárjárás után épült. A torony előtt középkori udvar és várkút található, melynek vize egy magasságban van a vár alatt folyó Nyitra folyóval.

A várkapu többször át lett alakítva, jelenleg a barokk formáját lehet látni, de a feltárásoknak köszönhetően napvilágra kerültek a reneszánsz típusú várhíd és a várkapu részei is.

ÉRDEKESSÉGEK

Szent Emmerám kultuszát Gizella (I. István felesége) „hozta magával”, a szent a nyitrai püspökség patrónusa, ereklyéje a neki szentelt templomban található.

A Szent Emmerám templomban található Szlovákia legrégibb szobra, ami a szentet ábrázolja, 1933-ban találták meg.

A Szent Emmerám templomban található egy relief, ami a templom kicsinyített másán ülő alakot ábrázol, egyes vélekedések szerint I. István királyunkat ábrázolja, mások szerint Szent Lászlót.

A Vazul-toronyhoz egy legenda fűződik. Állítólag itt, a toronyban vakították meg Vazult, I. István unokatestvérét, mivel azzal vádolták, hogy hatalomra tör. Arra, hogy ez valóban Nyitrán történt, nincsenek bizonyítékok.

A vár azért kerülte el a 18. század eleji várrombolásokat, mert püspöki székhelyként működött

A vár megtekintéséhez belépőjegyet kell váltani

A Nyitra melletti kuruc táborban halt meg Esze Tamás brigadéros, jellemzően egy kuruc tömegverekedés áldozata lett

A templomban eltemetett két szent remete emléknapja – július 17.

A nyitrai várban található püspöki könyvtárban található az ún. Nyitrai kódex, amely a 11. században keletkezett evangélium. Szlovákia legrégebbi könyve.

SZÁMOK

A vár tengerszint feletti magassága 218 méter

A várkút mélysége 60 méter

A várban 11 épület található

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close