A VÁR

A Nyitra folyó által három oldalról körbefogott magaslatra már a római időkben is építkeztek. A Nagymorva birodalom (Pribina fejedelem) székhelye volt a vár a 9. században, sőt 880-892 között püspökség székhelye is volt. A vár erődítési munkálatai I. (Szent) István idejében kezdődtek el, és egészen a 18. századig folytatódtak. A nyitrai püspökséget 1100 körül hozta létre Könyves Kálmán, székhelye a vár lett. A várban ekkor már működött a Szent Emmeram székesegyház, ahol a környéken élt Szent Zoerard-András és Szent Benedek sírjai találhatók. (Ők I. Istvánnal egy időben (1083) szentté avatott első magyar szerzetesek voltak, akik a környéken éltak) A tatárok nem tudták elfoglalni az erősséget, ami később Csák Máté egyik központja volt, a 15. században pedig a husziták kezébe került. 1663-ban elfoglalták a törökök, de egy évre rá újra a császáriak kezébe került. A kurucok is el tudták foglalni és négy évig a kezükben volt. A 18. században volt az utolsó erődfelújítás és ekkor újultak meg a vár épületei is, jellemzően barokk stílusban, a régebbi korokból csak részletek, maradványok maradtak fenn.

A nyitrai vár négy egységből áll: székesegyház, püspöki palota, gazdasági épületek és az egyetlen kapuval rendelkező, külső erődítmény.

Legfontosabbak:

Szent Emmerám templom – Már I. István idején állt templom, ahol a szent ereklyéjét őrizték. Ide temették az Istvánnal egy időben szentté avatott két remetét, akik a környéken éltek, Zoerard-Andrást és Benedeket. A most látható épület 1158-ban épült, román stílusban. (a templom ma a püspöki székesegyház részét képezi)

Püspöki székesegyház – Két részből áll, a felső templom 13-14. századi, melyhez a 17. században egy dómot építettek, amit a 18. században átépítettek. Ez az alsó templom. A két épületet széles lépcsőzet köti össze.

A püspöki palota eredetileg gótikus, később barokkosított 3 emeletes, nagy belső udvaros épület.

A vár messziről látható része az ún. Vazul-torony, ami bizonyosan a tatárjárás után épült. A torony előtt középkori udvar és várkút található, melynek vize egy magasságban van a vár alatt folyó Nyitra folyóval.

A várkapu többször át lett alakítva, jelenleg a barokk formáját lehet látni, de a feltárásoknak köszönhetően napvilágra kerültek a reneszánsz típusú várhíd és a várkapu részei is.

ÉRDEKESSÉGEK

Szent Emmerám kultuszát Gizella (I. István felesége) „hozta magával”, a szent a nyitrai püspökség patrónusa, ereklyéje a neki szentelt templomban található.

A Szent Emmerám templomban található Szlovákia legrégibb szobra, ami a szentet ábrázolja, 1933-ban találták meg.

A Szent Emmerám templomban található egy relief, ami a templom kicsinyített másán ülő alakot ábrázol, egyes vélekedések szerint I. István királyunkat ábrázolja, mások szerint Szent Lászlót.

A Vazul-toronyhoz egy legenda fűződik. Állítólag itt, a toronyban vakították meg Vazult, I. István unokatestvérét, mivel azzal vádolták, hogy hatalomra tör. Arra, hogy ez valóban Nyitrán történt, nincsenek bizonyítékok.

A vár azért kerülte el a 18. század eleji várrombolásokat, mert püspöki székhelyként működött

A vár megtekintéséhez belépőjegyet kell váltani

A Nyitra melletti kuruc táborban halt meg Esze Tamás brigadéros, jellemzően egy kuruc tömegverekedés áldozata lett

A templomban eltemetett két szent remete emléknapja – július 17.

A nyitrai várban található püspöki könyvtárban található az ún. Nyitrai kódex, amely a 11. században keletkezett evangélium. Szlovákia legrégebbi könyve.

SZÁMOK

A vár tengerszint feletti magassága 218 méter

A várkút mélysége 60 méter

A várban 11 épület található

LINKEK