Országház

Az épület helyszíne: Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3, 1055
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 44″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:75

KÖZEL 20 ÉVEN ÁT ÉPÜLT

Az „ország házának felépítésére először a 19. század közepén mutatkozott határozott igény. Ez a törekvés 1842 után újra és újra napirendre került, és a kiegyezés után tettek is követték: a magyar kormány 1882-ben írt ki pályázatot a budai várral szemközti helyen az Országház felépítésére. A pályázaton Steindl Imre historizáló neogótikus, eklektikus stílusú tervét hirdették ki nyertesként. Az Országházat 1885 és 1904 között építették fel.

Az elsőként elkészült Kupolateremben 1896-ban tartották az első ülést. Ma ebben a teremben található a Szent Korona.

SZERKEZETE SZIMMETRIKUS

Az épületen körbefutó díszítések között megtalálhatók a vármegyéink és főbb várasaink címerei. Az ablakokon és a falakon az őshonos magyar növényvilág motívumai láthatók, az ablakokat Róth Miksa színes üvegeivel díszítették.

Az épületet – mint az szimmetrikus alaprajzán is látszik – kétkamarás Parlament székhelyeként tervezték. Magyarországon 1945 óta egykamarás országgyűlés működik.

A jelenleg használt déli ülésterem eredetileg az Alsóház üléseinek színtere volt. Az északi szárnyban található felsőházi üléstermet konferenciákra, megbeszélésekre használják, mai neve Kongresszusi terem.

Az Országházban található a Miniszterelnök irodája, az épület északi szárnyában, de a köztársasági elnöknek is van irodája itt, a déli szárnyban.

Az épületben található a félmilliós gyűjteményt számláló Országgyűlési Könyvtár.

A falakat alkotó puha mészkövet 21 évig tartó felújítás során lecserélték keményebb, süttői kőre, a díszkivilágítás 2014-ben újult meg.

MIÉRT 96?

Az épületet a közigazgatás 1896-ban vette birtokba. A millenniumi események az épület belsejében is „nyomot hagytak”. A díszlépcsőházban 96 lépcsőfok vezet a 96 méter magas kupolához.

Több belső teremben is kiemelkedő díszítéseket találunk, mint például Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye, amely ma a Gobelin-teremben látható. Művészi jelentősége van a Vadászteremnek és a Kupolacsarnoknak is, utóbbiban – állandó őrizet mellett – a Szent Korona is látogatható.

TUDTA?

Egyes történelmi „pletykák” szerint azért Steindl Imre nyert, mert négy méterrel magasabb épületet tervezett, mint az angol parlament. A budapesti Országház jelenleg a 3. legnagyobb parlament a világon.

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Ez alól kivételt egyedül a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit képez, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni parlamentben található).

A korabeli épület meglehetősen modern hűtő és távfűtő rendszerrel rendelkezett, mert a tervező nem akarta elcsúfítani az épületet kéményekkel. Az épület pincéjében található légkamrákba télen gőzt vezettek – a szomszédos utcában lévő ház pincéjéből, amely egyenletesen áramlott felfelé, így fűtve fel a padlót. Nyáron a légkamrákba jeget helyeztek, ezek hűtötték a benti levegőt. Az Országházban ezért nincsenek fűtőtestek.

A tetőn elhelyezett 4,7 méter magas szobrok, az úgynevezett „Rézvitézek” kezében lévő lándzsák egyben villámhárítóként is funkcionálnak, egészen 1987-ig, akkor kicserélték őket, ma két „fiatal” Rézvitéz néz le Budapestre.

A tetőn látható vízköpők csak díszek, hagyományos ereszben vezetik el az esővizet.

1912. június 7-én lövések dördültek az Országgyűlésben. Kovács Gyula képviselő Tisza Istvánra célzott, egyetlen lövése sem talált – a nyomokat azonban a mai napig megtekinthetik a látogatók.

Az Országház több mint hatszáz ember munkahelye.

A 96 méter magas kupola díszburkolata és a külső kupola héja között 30 méteres üres padlástér található.

Régen lehetett dohányozni az épületben: a képviselőknek külön számozott hamutálak álltak rendelkezésükre, hogy legyen hová letenniük a drága szivarjukat, míg bementek az ülésterembe. A legdrágább havannai szivarok másfél óráig is elégtek. Ha valamely szónok felkeltette a hallgatóság figyelmét, arra régen azt mondták: „megér egy havannait”.

Az úgynevezett vörös társalgó az alsóházi, a kék társalgó a felsőházi terembe vezető folyosón található szőnyegek színéről kapta a nevét. Ez utóbbi azért volt kék, mert a felsőház tagjai arisztokraták, vagyis „kékvérűek” voltak.

AZ ORSZÁGHÁZ SZÁMOKBAN

268 méter hosszú

123 méter széles a Főbejáratnál

96 méter magas a kupolája

18 ezer m2 az alapterülete

19 éven át tartó építése alatt minden nap átlagosan ezer ember dolgozott az építkezés helyszínén.

Az építkezés során...

...176 ezer m3 földet mozgattak meg

...40 millió téglát építettek bele

...500 ezer díszkövet faragtak ki

...40 kg aranyat használtak fel

...90 külső és 152 belső szobrot helyeztek el

...több mint 200 irodát és 8 belső udvart alakítottak ki

Az épületben

27 kapu, 29 lépcsőház, 13 teher és személylift van, a leterített piros szőnyegek hossza összesen 3,456 kilométer.

Az eredetileg tervezett 18,5 millió korona helyett több mint kétszer annyit, 38 millió koronát fordítottak az Országház felépítésére.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close