Rákóczi vár romjai
A RÁKÓCZI VÁR
A várat Bethlen Gábor építette 1626 körül, a cél a Tartos völgyében folyó kereskedelem ellenőrzése és a határ védelme volt. Nagyrészt helyi sziklából és téglából épült. A vár legmagasabb pontja az őrtorony volt. A vár és az út közötti szintkülönbség áthidalására lépcsősort építettek, ezt később befedték. Jelentősebb hadi események nem voltak, a vár elromosodott. Miután II. Rákóczi Ferenc felújíttatta, a helyiek Rákóczi-várnak nevezik az erődöt. A vár jelentősége a 19. században teljesen megszűnt, amikor az út mellett megépültek a vámkapuk és a határőrlaktanya. A vasútvonal építése miatt 1894-ben egy bevágást kellett készítése: a régi feljárót elbontották, helyére egy meredekebb lépcsősor került.
Az épület helyszíne: Gyimesbükk és Palánka között (Románia)
Épült: 17-18. század
Elhelyezkedése: a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka hegygerincnyúlványán
Anyaga: kő és tégla
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 33′ 20″, k. h. 26° 06′ 34″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:25
TUDTA?
Bár tudjuk mikor épült a vár, de név szerint először (Ghimes vára) 1677-ben említették. Eredeti nevét vélhetően a környéken található gímszarvasokról kapta nevét.
A vámőr (harmincados) parancsnoksága alatt békeidőben kettő, máskor több ember teljesített szolgálatot a várban.
A vár környékén még megtalálhatók az egykori Osztrák-Magyar Monarchia határkövei, melyek a Rákóczi-várból származnak. Ezek jelezték a birodalom egykori határát.
A gyimesbükkösi Rákóczi-várat közadakozásból újítják fel (helyreállító régészettel), legrégebbi részét, az őrtornyot újjáépítik.
A várat II. József (a „kalapos király”) is felkereste 1773-ban (ekkor még nem volt király).
A vár szabadon és ingyenesen látogatható.
A II. világháborúban komoly harcok zajlottak itt, amiben részt vett és később emlékeit le is írta Sebő Ödön a Halálraítélt zászlóalj című könyvében.
A GYIMESBÜKKI RÁKÓCZI-VÁR SZÁMOKBAN
A vár és az út közötti szintkülönbség 30 méter
A várhoz vezető lépcsősor lépcsőinek száma: 95
A vár területe mindössze 50 négyzetméter