Segesvári óratorony

RÓMAI ISTENEK JELZIK AZ IDŐ MÚLÁSÁT

A 14. században épült vár legfontosabb része, főkapuja volt az Óratorony, ami 1556-ig a városi tanács székhelye is volt. Falai között volt levéltár, fogda, kincstár is. A torony a városi tanács fenntartásában állt, míg a többi bástyát és a várfalak egyes részeit a céhek tartották fenn, és ők is védték. A torony ma látható formáját a 16. század elején nyerte el. A nevét adó óraszerkezet 1648-ban került a toronyra.

Az épület 1677-ben egy tűzvészben megrongálódott, de a károkat elhárították, a sérüléseket kijavították. A harmadik emeleten található, mintegy három méterre kihajoló konzolok erőd jelleget kölcsönöznek az épületnek. A tetőn található majolikacserepek 1894-ben kerültek az épületre. Az Óratoronyban 1899-ben múzeum nyílt, ez napjainkban is látogatható, akárcsak a legfelső szint, ahol nyitott erkély fut végig, gyönyörű panorámát nyitva a városra.

A torony ma renoválásra szorul, csakúgy, mint a várfalak, a munkálatok várhatóan a közeljövőben el is kezdődnek.

Az óratorony a történelmi belvárosban található, amelyet 1999 óta világörökségi helyszínként tartanak számon.

Az épület helyszíne: Segesvár (Sighișoara, Románia)
Az épület koordinátái (GPS): 46.21928 E, 24.79329 K
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:40

TUDTA?

Drakula gróf (Vlad Tepes) Segesváron született, szülőháza még ma is áll

Az óratornyot és a várfalat is állítólag salzburgi mesterek építették.

A tetőn található négy kistorony jelzi, hogy a településen bíróság működik.

A toronyban található óraszerkezetet Johann Kirschel készítette 1648-ban, alkatrészei akkor még fából voltak.

A torony óraszerkezete ma is működik, minden nap néhány másodpercet utána kell állítani. A jelenleg is működő óraszerkezetet 1906-ban készítették Svájcban.

Az óraszerkezet szobrai: eredetileg is tizenkét ezüstből készült apostolszobor mozgott az órával, ám az eredeti szobrokat 1601-ben ellopták, később újakkal pótolták őket.

1677-ben új installáció készült: a római isteneket ábrázoló szobrok a hét napjainak felelnek meg, ezen kívül látható még a béke, igazság és a törvény szobra – ezek a vár felé néznek. Az órától jobbra egy dobos üt minden negyedkor, két további figura pedig a nappalt és az éjszakát jelképezi.

A szobrok/napok alakjai: hét figura található itt, amelyek mindegyike egy római istent jelenít meg. Ezek éjfélkor váltják egymást, egy-egy bábu a hét egy adott napjának felel meg. Vénusz a pénteket jelzi, utána következik Szaturnusz, majd vasárnap Janus, a napisten jön, hétfőn Diána kerül sorra, Mars jelenti a keddet, szerdán Merkúr látható, a csütörtököt pedig Jupiter jelzi.

Az óratorony egyik „védjegye” az épület tetején található szélkakas. A helyiek úgy tartják, ha nyugat felé fordul, az esőt jelent.

Az óraszerkezet a legfelső emeleten – üvegen keresztül – tekinthető meg.

A toronyban öt kiállítás tekinthető meg.

Az óvároshoz hozzátartozik még egy katona és egy dobos, akik a pontos időt, valamint a várható időjárást jelentették és 57 nyelven köszöntötték a turistákat. „Segesváron egy jó szó nem árt a fogaknak. Beszéltem!” Ezzel a felkiáltással zárták a dobolást.

A SEGESVÁRI ÓRATORONY SZÁMOKBAN

Az ötemeletes óratorony 64 méter magas

A torony falai néhol 2,3 méter vastagok