Segesvári óratorony

RÓMAI ISTENEK JELZIK AZ IDŐ MÚLÁSÁT

A 14. században épült vár legfontosabb része, főkapuja volt az Óratorony, ami 1556-ig a városi tanács székhelye is volt. Falai között volt levéltár, fogda, kincstár is. A torony a városi tanács fenntartásában állt, míg a többi bástyát és a várfalak egyes részeit a céhek tartották fenn, és ők is védték. A torony ma látható formáját a 16. század elején nyerte el. A nevét adó óraszerkezet 1648-ban került a toronyra.

Az épület 1677-ben egy tűzvészben megrongálódott, de a károkat elhárították, a sérüléseket kijavították. A harmadik emeleten található, mintegy három méterre kihajoló konzolok erőd jelleget kölcsönöznek az épületnek. A tetőn található majolikacserepek 1894-ben kerültek az épületre. Az Óratoronyban 1899-ben múzeum nyílt, ez napjainkban is látogatható, akárcsak a legfelső szint, ahol nyitott erkély fut végig, gyönyörű panorámát nyitva a városra.

A torony ma renoválásra szorul, csakúgy, mint a várfalak, a munkálatok várhatóan a közeljövőben el is kezdődnek.

Az óratorony a történelmi belvárosban található, amelyet 1999 óta világörökségi helyszínként tartanak számon.

Az épület helyszíne: Segesvár (Sighișoara, Románia)
Az épület koordinátái (GPS): 46.21928 E, 24.79329 K
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:40

TUDTA?

Drakula gróf (Vlad Tepes) Segesváron született, szülőháza még ma is áll

Az óratornyot és a várfalat is állítólag salzburgi mesterek építették.

A tetőn található négy kistorony jelzi, hogy a településen bíróság működik.

A toronyban található óraszerkezetet Johann Kirschel készítette 1648-ban, alkatrészei akkor még fából voltak.

A torony óraszerkezete ma is működik, minden nap néhány másodpercet utána kell állítani. A jelenleg is működő óraszerkezetet 1906-ban készítették Svájcban.

Az óraszerkezet szobrai: eredetileg is tizenkét ezüstből készült apostolszobor mozgott az órával, ám az eredeti szobrokat 1601-ben ellopták, később újakkal pótolták őket.

1677-ben új installáció készült: a római isteneket ábrázoló szobrok a hét napjainak felelnek meg, ezen kívül látható még a béke, igazság és a törvény szobra – ezek a vár felé néznek. Az órától jobbra egy dobos üt minden negyedkor, két további figura pedig a nappalt és az éjszakát jelképezi.

A szobrok/napok alakjai: hét figura található itt, amelyek mindegyike egy római istent jelenít meg. Ezek éjfélkor váltják egymást, egy-egy bábu a hét egy adott napjának felel meg. Vénusz a pénteket jelzi, utána következik Szaturnusz, majd vasárnap Janus, a napisten jön, hétfőn Diána kerül sorra, Mars jelenti a keddet, szerdán Merkúr látható, a csütörtököt pedig Jupiter jelzi.

Az óratorony egyik „védjegye” az épület tetején található szélkakas. A helyiek úgy tartják, ha nyugat felé fordul, az esőt jelent.

Az óraszerkezet a legfelső emeleten – üvegen keresztül – tekinthető meg.

A toronyban öt kiállítás tekinthető meg.

Az óvároshoz hozzátartozik még egy katona és egy dobos, akik a pontos időt, valamint a várható időjárást jelentették és 57 nyelven köszöntötték a turistákat. „Segesváron egy jó szó nem árt a fogaknak. Beszéltem!” Ezzel a felkiáltással zárták a dobolást.

A SEGESVÁRI ÓRATORONY SZÁMOKBAN

Az ötemeletes óratorony 64 méter magas

A torony falai néhol 2,3 méter vastagok

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close