Széchenyi Gyógyfürdő

BUDAPEST ÉS EURÓPA LEGNAGYOBB FÜRDŐKOMPLEXUMA

A fürdőépítés gondolatával a főváros már 1884-ben elkezdett foglalkozni, mivel a Hősök terén Zsigmondy Vilmos már korábban termálvíz-forrásra bukkant (Gloriette). A végül 1913-ban átadott, férfi és női gőzfürdőből, illetve férfi és női népfürdőből állt, azonnal nagy népszerűségre tett szert, üzemeltetése azonban a világháború miatt veszteséges volt.

Az 1920-as években új szárnnyal bővítették az épületet, később egy újabb kút fúrása vált szükségessé.

Az 1936 és 1938 között zajló fúrási munkálat során találták a fürdő híres, 77 Celsius-fokos termálvizét. A bővizű napi hatezer köbméter termálvizet biztosító forrás lehetővé tette, hogy az épület fűtését is a hévízzel oldják meg.

A II. világháborúban az épület mintegy ötöde megrongálódott, a kutak azonban nem sérültek meg, ezért már 1945 márciusában átadták a közönségnek. A fürdőben 1949-ben új iszaposztályt létesítettek, ahol 1950-től női iszapkezeléseket is végeztek. A sós kádfürdő 1952-ben épült meg, 1963-tól a fürdő télen is nyitva tartott, beleértve a kinti medencéket is.

Az intézményben 1982 óta kórházi ellátás is folyik.

A gyógyfürdő teljes felújítása 1997 és 2006 között zajlott le, az épületet modernizálták, így képessé vált a 21. századi (és Európai Uniós) igények, elvárások teljesítésére. Jelenleg a Szecska az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont a városba látogató külföldiek körében.

Az épület Városligetre néző délkeleti szárnya klasszicista stílusú, legtöbb eleme azonban inkább neoreneszánsz. A fürdőépület külső és belső díszítésében egyaránt fontos szerepet kapott a vízhez kapcsolódó motívumok alkalmazása. Stilizált vízi szörnyek, kagylók, halak, sellők az épület előtt álló kandelábereken, az épület külső díszein találhatók meg. Ezeket az elemeket a belső díszítésként használt oszlopfőkön, díszedényeken, valamint a csempéken is alkalmazták. A vízre utaló számos motívum miatt az épület egyfajta „fürdőpalotaként” is értelmezhető, ahol a belső építészeti megoldások a fürdőkultúrának vannak alárendelve. A fürdő kiemelkedően díszes része a kupolacsarnok, ahol freskókat, szobrokat találhatunk, mind a víz témakörében. Az üvegablakokat Róth Miksa készítette. A felújítás során teljes mértékben restaurálták az épületet, ekkor festették újra az eredeti sárgára.

Az épület helyszíne: Budapest
Tervező: Czigler Győző, Dvorák Ede, ifj. Francsek Imre
Építése: 1909-1913 (Czigler-szárny), 1926-1927 (Francsek-szárny)
Stílusa: klasszicista, neoreneszánsz
„Pesties” beceneve: a Szecska
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 04′ 56″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:75

TUDTA?

A Fővárosi Állat és Növénykert vízilova a fürdővizét a Széchenyi Fürdő egyik forrásából (Szent István-forrás) kapja, mert vegyi összetétele állítólag hasonlít a Nílus vizéhez.

Az 1927-ben átadott résszel együtt itt épült meg a pesti oldal első uszodája.

1945-ben a bal oldali kádosztály a lakosságnak, a jobb oldali kádosztály a szovjet katonáknak voltak fenntartva.

A Széchenyi Gyógyfürdő tükrös szerkezetű – hasonlóan a Gellért fürdőhöz. Ugyanazok a medencék találhatók az épület két szárnyában, mivel azonban a keleti szárny kórház, ez nem érzékelhető a látogatók számára.

A szabadtéri részen található a 26-28 fokos úszómedence, ahol a hagyományokhoz híven körben úsznak. Ez az egyetlen medence, ahol kötelező az úszósapka.

A fürdő gyógyvize javasolt az ízületek degeneratív betegségekkel küzdőknek, valamint idült és félheveny ízületi gyulladások, ortopédiai, baleseti utókezelések kiegészítésére.

A fürdőben rendszeresen lehetőség van éjszakai fürdőzésre is.

A SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ SZÁMOKBAN

A fürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb 1246 méteres fúrt kútjából származik, a víz hőmérséklete 77 Celsius-fok – ez Európa legmelegebb hévízforrása.

Budapest és egyben Európa legnagyobb gyógyfürdőkomlexuma

A fürdő (első) építése 3,9 millió pengőbe került

A látogatókat három kültéri és tizenöt beltéri medence várja.

A vizet összesen hét kútból nyeri a fürdő (a Szent István-forrás termálvize mellett hat hideg vizes forrást hasznosítanak)

Kezelések: termál gyógymedence, gyógyvizes kádfürdő, iszapkezelés, súlyfürdő, szénsavas kádfürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna

Az itt található víz kopásos jellegű ízületi és gerinc betegségek, krónikus ízületi gyulladások, ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitáció, gerincbántalmak, idegfájdalmak, a csontrendszer mészhiányos állapotai esetén ajánlott.

Évente több mint egymillió külföldi vendége van a Széchenyi Gyógyfürdőnek

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close