Széchenyi Lánchíd
AZ ELSŐ ÁLLANDÓ HÍD A DUNA MAGYAR SZAKASZÁN
Gróf Széchenyi István vezetésével 1832-ben alakult meg a Hídegylet, amelynek célja az első állandó híd megépítése volt Buda és Pest között. Ez volt az első állandó híd a Duna magyarországi szakaszán.
Széchenyi gróf angliai tanulmányútja után William Tierny Clark háromnyílású, kőpilléres merevítős-tartós függőhíd tervét javasolta elfogadásra. Az építkezés 1839-ben indult, az építés vezetője Adam Clark volt. Az alapkőletételre 1842-ben, a Duna medrében, a pesti pillérnél került sor. Az építkezést baleset és a szabadságharc is hátráltatta, sőt az osztrákok többször megpróbálták felrobbantani – sikertelenül. A hidat 1849-ben adták át a forgalomnak, 1852 óta négy büszke oroszlán díszíti a hídfőket. A hídon omnibusz is közlekedett.
Az első komolyabb felújítási, átalakítási munkálatok 1914-ben váltak szükségessé, ekkortól a híd hivatalos elnevezése Széchenyi Lánchíd. A második világháború pusztítása nem kímélte a budapesti hidakat sem: a Lánchidat 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló német csapatok. Az újjáépítés 1947–ben indult meg, a munkálatok során igyekeztek a megmentett láncokat felhasználni. Az eredeti terveken kismértékben változtatva a felújítás során kiszélesítették az autók által használt pályát, és a pilonok kapuzatát. Az újjáépített hidat 1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának 100. évfordulóján adták át a forgalomnak.
Az épület helyszíne: Budapest
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 37″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:100
TUDTA?
A Lánchíd helyén 1767-től hajóhíd volt, amelyet minden télen szét kellett szedni a fagy és a jég miatt.
A híd megépítésének ötletétől a megvalósításig 17 év telt el.
A hídépítés ötlete akkor merült fel először Széchenyi grófban, amikor egy hétig nem tudott átkelni a folyón és lekéste édesapja temetését.
Az alapkőletétel szó szerint a víz alatt volt: a pesti pillér helyén elterelték a Dunát és – számtalan arisztokrata jelenlétében – a mederben tették le a követ.
A híd átadása a tervekhez képest négy évet csúszott – ebben közrejátszott a szabadságharc is.
Maga Széchenyi gróf nem vett részt a híd felavatásán, mert akkor épp Döblingben tartózkodott.
A Lánchídon való átkelésért – ahogy a többi hídon való átkelésért is – 1918-ig hídpénzt kellett fizetni.
Amint az első lánc a helyére került, Széchenyi Istvánt nem tudták lebeszélni arról, hogy átmenjen a hídon, sőt az akkor 11 éves fiát, Bélát is magával vitte. 1848. július 18-án szerencsétlen baleset történt: elpattant egy csiga és elsodort egy embert. Ekkor maga Széchenyi is jelen volt az építkezésen, mivel ez volt az utolsó lánc beemelése.
A Lánchíd megépítésekor a világ legnagyobb láncokra felfüggesztett hídja volt.
Az első ember, aki hivatalosan átment a hídon Julius Haynau volt: 1849. november 20-án.
A Hídegylet 1832-ben kimondta, hogy a hídon való áthaladásért vámot kell fizetnie mindenkinek rangtól függetlenül. Ez persze nagy felháborodást keltett, mert sértette a nemesi adómentesség elvét.
Az első szekér 1849. január 1-jén haladt át a hídon: a Szent Koronát szállították rajta Budáról Debrecenbe.
A hidat 1852 óta négy kőoroszlán őrzi, a szobrok Marschalkó János alkotásai. Az urbánus legenda szerint az oroszlánoknak nincs nyelve és ez annyira zavarta a szobrászt, hogy öngyilkos lett, őt tartották az első embernek, aki a hídról ugrott le. Ez azonban nem igaz: valójában nem lett öngyilkos, de zavarta a pletyka, és fogadásból be is bizonyította egy cirkuszi oroszlánon, hogy látszik a nyelve, csak nem lóg ki. A fogadáson nyert összeget Marschalkó jótékony célra ajánlotta fel.
Minden évben nyáron egy hétvégére a gyalogosoké a híd: ezt nevezzük Hídünnepnek.
A tervező és az építésvezető (William Tierny és Adam Clark) között csak névrokonság van.
A Lánchíd sok öngyilkosság helyszíne volt, erről (is) szólt Arany János a Hídavatás című költeménye.
A LÁNCHÍD SZÁMOKBAN
A híd hossza: 380 méter
A híd szélessége: 14,5 méter
A beépített vas- és acél tömege az eredeti hídon 2146 tonna, az átépített hídon 5194 tonna, az újjáépített hídon 5000 tonna volt
A pillérek magassága: 36,35 méter a Duna szintjétől, a medertől 43,62 méter
A pillérek közötti legnagyobb távolság: 202,6 méter
FILMEK, TÖRTÉNETEK, AMELYEKBEN SZEREPEL
Hídember 2.49-től
Régi képeslapok összevágva
Bessenyei Péter átrepül a Lánchíd alatt
Két részes film a Lánchídról (ez az első rész)
Lánchíd este