Széchenyi Lánchíd

AZ ELSŐ ÁLLANDÓ HÍD A DUNA MAGYAR SZAKASZÁN

Gróf Széchenyi István vezetésével 1832-ben alakult meg a Hídegylet, amelynek célja az első állandó híd megépítése volt Buda és Pest között. Ez volt az első állandó híd a Duna magyarországi szakaszán.

Széchenyi gróf angliai tanulmányútja után William Tierny Clark háromnyílású, kőpilléres merevítős-tartós függőhíd tervét javasolta elfogadásra. Az építkezés 1839-ben indult, az építés vezetője Adam Clark volt. Az alapkőletételre 1842-ben, a Duna medrében, a pesti pillérnél került sor. Az építkezést baleset és a szabadságharc is hátráltatta, sőt az osztrákok többször megpróbálták felrobbantani – sikertelenül. A hidat 1849-ben adták át a forgalomnak, 1852 óta négy büszke oroszlán díszíti a hídfőket. A hídon omnibusz is közlekedett.

Az első komolyabb felújítási, átalakítási munkálatok 1914-ben váltak szükségessé, ekkortól a híd hivatalos elnevezése Széchenyi Lánchíd. A második világháború pusztítása nem kímélte a budapesti hidakat sem: a Lánchidat 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló német csapatok. Az újjáépítés 1947–ben indult meg, a munkálatok során igyekeztek a megmentett láncokat felhasználni. Az eredeti terveken kismértékben változtatva a felújítás során kiszélesítették az autók által használt pályát, és a pilonok kapuzatát. Az újjáépített hidat 1949. november 20-án, az eredeti híd avatásának 100. évfordulóján adták át a forgalomnak.

Az épület helyszíne: Budapest
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 37″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:100

TUDTA?

A Lánchíd helyén 1767-től hajóhíd volt, amelyet minden télen szét kellett szedni a fagy és a jég miatt.

A híd megépítésének ötletétől a megvalósításig 17 év telt el.

A hídépítés ötlete akkor merült fel először Széchenyi grófban, amikor egy hétig nem tudott átkelni a folyón és lekéste édesapja temetését.

Az alapkőletétel szó szerint a víz alatt volt: a pesti pillér helyén elterelték a Dunát és – számtalan arisztokrata jelenlétében – a mederben tették le a követ.

A híd átadása a tervekhez képest négy évet csúszott – ebben közrejátszott a szabadságharc is.

Maga Széchenyi gróf nem vett részt a híd felavatásán, mert akkor épp Döblingben tartózkodott.

A Lánchídon való átkelésért – ahogy a többi hídon való átkelésért is – 1918-ig hídpénzt kellett fizetni.

Amint az első lánc a helyére került, Széchenyi Istvánt nem tudták lebeszélni arról, hogy átmenjen a hídon, sőt az akkor 11 éves fiát, Bélát is magával vitte. 1848. július 18-án szerencsétlen baleset történt: elpattant egy csiga és elsodort egy embert. Ekkor maga Széchenyi is jelen volt az építkezésen, mivel ez volt az utolsó lánc beemelése.

A Lánchíd megépítésekor a világ legnagyobb láncokra felfüggesztett hídja volt.

Az első ember, aki hivatalosan átment a hídon Julius Haynau volt: 1849. november 20-án.

A Hídegylet 1832-ben kimondta, hogy a hídon való áthaladásért vámot kell fizetnie mindenkinek rangtól függetlenül. Ez persze nagy felháborodást keltett, mert sértette a nemesi adómentesség elvét.

Az első szekér 1849. január 1-jén haladt át a hídon: a Szent Koronát szállították rajta Budáról Debrecenbe.

A hidat 1852 óta négy kőoroszlán őrzi, a szobrok Marschalkó János alkotásai. Az urbánus legenda szerint az oroszlánoknak nincs nyelve és ez annyira zavarta a szobrászt, hogy öngyilkos lett, őt tartották az első embernek, aki a hídról ugrott le. Ez azonban nem igaz: valójában nem lett öngyilkos, de zavarta a pletyka, és fogadásból be is bizonyította egy cirkuszi oroszlánon, hogy látszik a nyelve, csak nem lóg ki. A fogadáson nyert összeget Marschalkó jótékony célra ajánlotta fel.

Minden évben nyáron egy hétvégére a gyalogosoké a híd: ezt nevezzük Hídünnepnek.

A tervező és az építésvezető (William Tierny és Adam Clark) között csak névrokonság van.

A Lánchíd sok öngyilkosság helyszíne volt, erről (is) szólt Arany János a Hídavatás című költeménye.

A LÁNCHÍD SZÁMOKBAN

A híd hossza: 380 méter

A híd szélessége: 14,5 méter

A beépített vas- és acél tömege az eredeti hídon 2146 tonna, az átépített hídon 5194 tonna, az újjáépített hídon 5000 tonna volt

A pillérek magassága: 36,35 méter a Duna szintjétől, a medertől 43,62 méter

A pillérek közötti legnagyobb távolság: 202,6 méter

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close