Szegedi dóm

Interaktivitás

A Szegedi dóm öt harangjának játékát ritkán hallani egyszerre megszólalni, Ilyen alkalom minden évben március 12. az 1879. évi nagy árvíz betörésének évfordulója. A gomb megnyomásával meghallgatható a különleges harangjáték.

AZ ORSZÁG EGYETLEN 20. SZÁZADBAN ÉPÜLT SZÉKESEGYHÁZA

Az épület helyszíne: Szeged
Épült: 1913-1930
Stílusa: neoromán
Építész: Schulek Frigyes, Foerk Ernő
Anyaga: tégla
Ünnepnapjai:

Március 12.: az 1879-es árvíz napja
Október 8.: Magyarok Nagyasszonya ünnepe
November 28.: a dóm felszentelésének napja

Hivatalos neve: szegedi fogadalmi templom
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 56″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

A mai templom helyén már a középkorban is templom állt, amelyet először 1199-ben említettek történeti emlékeinkben. Az akkori épület megmaradt része a templom mellett található Dömötör-torony. Az 1879-es pusztító szegedi árvíz után határozták el a szegedi városatyák: „Hogyha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.” Az erről szóló döntés 1880. november 28-án született meg. Már a helyszín kiválasztása is sokáig tartott, mert a városvezetésben nézeteltérés alakult ki a templom helyszínéről. A jelenlegi helyszín nem került víz alá és már volt itt templom, ezért esett erre a térre a választás.

Az első tervező Schulek Frigyes volt, akinek grandiózus tervei (márvány, mesterséges domb és vízesés) meghaladták a város lehetőségeit, ezért Foerk Ernő dolgozta át a már kész terveket, végül ezt is valósították meg. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború, majd az azt követő zűrzavar miatt az építkezés megállt, csak 1923-ban tudták folytatni. Ekkor már az építkezés patrónusa báró Klebelsberg Kunó volt, aki személyes ügynek tekintette az építkezést. Bár a belső munkálatokkal akkor még nem készültek el, 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelte fel a templomot, amely már kezdetben is Csanád vármegyei püspökség volt, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982 óta a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

A templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán angyalok által közrefogott kereszt látható. A főhomlokzatot a magyar címer két mezőjével díszített rózsaablak, valamint a Magyarok Nagyasszonyának háromméteres szobra uralja. A homlokzaton az apostolok szobrai is megtalálhatók. A főkaput 12-12 az ó-, és újszövetségből vett jelenet domborműve díszíti. Az úgynevezett Háború Kapuja a bejárat feletti „Vae vicitis” (Jaj a legyőzöttnek) felirat az I. világháborúra utal.

TUDTA?

A szegedi dóm Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza

A tornyok alsó harmadánál márványcsík őrzi a háborús „munkaszünet” emlékét, benne feirat: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-1918”

A szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben ábrázolják

A templomhoz tartozó Dóm tér akkora, mint a velencei Szent Márk tér (12 ezer négyzetméter)

A templomban található Fadrusz János szobor, a Krisztus a keresztfán, 1900-ban a párizsi világkiállítás grand prix díját nyerte el. A művész ingyen bocsátotta a szobrot a templom rendelkezésére.

A templomban Szent Gellért ereklye is található.

A székesegyház építésekor csak magyar anyagokat használtak fel.

A templommal egy időben avatták fel a Dóm teret is, amellyel az épület szerves egységet alkot. A tér-templom együttes Klebelsberg Kunó „szívügye” volt. A város díszpolgári címmel ismerte el fáradozásait.

A dóm téren, az árkádok alatt találhatók a Nemzeti Pantheon szobrai.

A téren – Juhász Gyula ötlete nyomán - 1931 óta rendeznek Szabadtéri Játékokat, ahol a színpad háttere a székesegyház. (1939 és 1959 között nem tartották meg a játékokat. A színpadot 2014-ben megfordították, így a nézők mögött van a székesegyház.

A téren berendezett egyetemi épületben dolgozott Szentgyörgyi Albert, itt végezte később Nobel-díjjal elismert kísérleteit.

A templom márványdíszítésű toronysisakja is téglából készült.

A SZEGEDI DÓM SZÁMOKBAN

A tornyok magassága 81 méter

A kupola külső magassága 53,6 méter

A templom hossza kívül 80,8 méter, belül 66 méter

A kereszthajóknál a szélessége kívül 51 méter, belül 48 méter

Az óralapok 4,3 méteresek; a mutatók 2,7 és 2,1 méteresek, a számok a számlapon 70 centiméteresek

A torony tetején található gömb 1,7 méter átmérőjű

A templom orgonájának 9040 sípja van, ezzel az Európai Unióban a harmadik legnagyobbnak számít

A templomnak öt harangja van: a legkisebb a 250 kilogrammos lélekharang, a legnagyobb (amely egyben Magyarországon is a legnagyobbnak számít) a 8537 kilogrammos, alul 2,3 méter átmérőjű Hősök Harangja

Az építkezés 17 évig tartott

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close