Szegedi dóm
Interaktivitás
A Szegedi dóm öt harangjának játékát ritkán hallani egyszerre megszólalni, Ilyen alkalom minden évben március 12. az 1879. évi nagy árvíz betörésének évfordulója. A gomb megnyomásával meghallgatható a különleges harangjáték.
AZ ORSZÁG EGYETLEN 20. SZÁZADBAN ÉPÜLT SZÉKESEGYHÁZA
Az épület helyszíne: Szeged
Épült: 1913-1930
Stílusa: neoromán
Építész: Schulek Frigyes, Foerk Ernő
Anyaga: tégla
Ünnepnapjai:
Március 12.: az 1879-es árvíz napja
Október 8.: Magyarok Nagyasszonya ünnepe
November 28.: a dóm felszentelésének napja
Hivatalos neve: szegedi fogadalmi templom
Az épület koordinátái: é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 56″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50
A mai templom helyén már a középkorban is templom állt, amelyet először 1199-ben említettek történeti emlékeinkben. Az akkori épület megmaradt része a templom mellett található Dömötör-torony. Az 1879-es pusztító szegedi árvíz után határozták el a szegedi városatyák: „Hogyha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.” Az erről szóló döntés 1880. november 28-án született meg. Már a helyszín kiválasztása is sokáig tartott, mert a városvezetésben nézeteltérés alakult ki a templom helyszínéről. A jelenlegi helyszín nem került víz alá és már volt itt templom, ezért esett erre a térre a választás.
Az első tervező Schulek Frigyes volt, akinek grandiózus tervei (márvány, mesterséges domb és vízesés) meghaladták a város lehetőségeit, ezért Foerk Ernő dolgozta át a már kész terveket, végül ezt is valósították meg. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború, majd az azt követő zűrzavar miatt az építkezés megállt, csak 1923-ban tudták folytatni. Ekkor már az építkezés patrónusa báró Klebelsberg Kunó volt, aki személyes ügynek tekintette az építkezést. Bár a belső munkálatokkal akkor még nem készültek el, 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelte fel a templomot, amely már kezdetben is Csanád vármegyei püspökség volt, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982 óta a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
A templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán angyalok által közrefogott kereszt látható. A főhomlokzatot a magyar címer két mezőjével díszített rózsaablak, valamint a Magyarok Nagyasszonyának háromméteres szobra uralja. A homlokzaton az apostolok szobrai is megtalálhatók. A főkaput 12-12 az ó-, és újszövetségből vett jelenet domborműve díszíti. Az úgynevezett Háború Kapuja a bejárat feletti „Vae vicitis” (Jaj a legyőzöttnek) felirat az I. világháborúra utal.
TUDTA?
A szegedi dóm Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza
A tornyok alsó harmadánál márványcsík őrzi a háborús „munkaszünet” emlékét, benne feirat: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-1918”
A szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben ábrázolják
A templomhoz tartozó Dóm tér akkora, mint a velencei Szent Márk tér (12 ezer négyzetméter)
A templomban található Fadrusz János szobor, a Krisztus a keresztfán, 1900-ban a párizsi világkiállítás grand prix díját nyerte el. A művész ingyen bocsátotta a szobrot a templom rendelkezésére.
A templomban Szent Gellért ereklye is található.
A székesegyház építésekor csak magyar anyagokat használtak fel.
A templommal egy időben avatták fel a Dóm teret is, amellyel az épület szerves egységet alkot. A tér-templom együttes Klebelsberg Kunó „szívügye” volt. A város díszpolgári címmel ismerte el fáradozásait.
A dóm téren, az árkádok alatt találhatók a Nemzeti Pantheon szobrai.
A téren – Juhász Gyula ötlete nyomán - 1931 óta rendeznek Szabadtéri Játékokat, ahol a színpad háttere a székesegyház. (1939 és 1959 között nem tartották meg a játékokat. A színpadot 2014-ben megfordították, így a nézők mögött van a székesegyház.
A téren berendezett egyetemi épületben dolgozott Szentgyörgyi Albert, itt végezte később Nobel-díjjal elismert kísérleteit.
A templom márványdíszítésű toronysisakja is téglából készült.
A SZEGEDI DÓM SZÁMOKBAN
A tornyok magassága 81 méter
A kupola külső magassága 53,6 méter
A templom hossza kívül 80,8 méter, belül 66 méter
A kereszthajóknál a szélessége kívül 51 méter, belül 48 méter
Az óralapok 4,3 méteresek; a mutatók 2,7 és 2,1 méteresek, a számok a számlapon 70 centiméteresek
A torony tetején található gömb 1,7 méter átmérőjű
A templom orgonájának 9040 sípja van, ezzel az Európai Unióban a harmadik legnagyobbnak számít
A templomnak öt harangja van: a legkisebb a 250 kilogrammos lélekharang, a legnagyobb (amely egyben Magyarországon is a legnagyobbnak számít) a 8537 kilogrammos, alul 2,3 méter átmérőjű Hősök Harangja
Az építkezés 17 évig tartott