Tihanyi apátság
INTERAKTIVITÁS
Kiállts egy nagyot a mini Tihany felé és egy ismerős hang fog válaszolni.
„ÓH, TIHANNAK RIJJADÓ LEÁNYA! SZÁLLJ KI SZENT HEGYED KÖZŰL.” (Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz)
A félszigetet az ősidőktől fogva lakják, jelentős római maradványokat is feltártak, valamint egy jól kiépített földvár maradványait is megtalálták itt. A félsziget legkiemelkedőbb pontjára I. András (Endre) által alapított bencés apátság által épített templom került, amelynek megvan az alapítólevele is. A templomot Szent Ányos és a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. I. Andrást az altemplomban temették el. Ez az egyetlen része a templomnak és a hozzá kapcsolódó kolostornak, amely megmaradt a román-kori épületegyüttesből. A kolostor az Árpád-korban hiteles helyként (is) működött, vagyis oklevelek kiállítására feljogosított hely volt.
A bencések a török hódoltság alatt is itt maradtak, bár a templom és környezete végvárnak számított, így a törökök sokszor próbálták meg elfoglalni, azonban mindannyiszor sikertelenek voltak ezek a kísérletek. 1683-ban egy tűzvész végzett komoly pusztítást Tihanyban. A végvárat 1702-ben felrobbantották, szinte teljesen tönkretéve ezzel a templomot is. A helyreállítás a 18. században kezdődött, ekkor épült a barokk stílusú templom és kolostoregyüttes. Az építkezés 1719-től 1754-ig tartott. Először csak ideiglenesen szentelték fel, a kolostor 1763-ban leégett. A végleges felszentelésére csak 1774-ben került sor. A templom és a kolostor építtetője Lécs Ágoston apát volt. Ma újra a bencéseké az ingatlan. Az egyhajós templom négy boltszakaszra tagolt térrel rendelkezik, amelynek szentélye alatt található az altemplom. A kéttornyos nyugati főhomlokzat részletgazdagon díszített. A tornyok alatt a Szent Ányos és Szűz Mária szobra látható. A templombelső fából készült berendezési tárgyai a magyar barokk kiemelkedő alkotásainak számítanak. A főoltár 1757-ben készült el, a templomban található még az 1762-ből származó Mariazelli-oltár. A templombelsőt 1889 óta díszítik Deák-Ébner Lajos, Székely Bertalan és Lotz Károly festményei.TUDTA?
A tihanyi apátság alapítólevelében (1055), amit Pannonhalmán őriznek, szerepel – valószínűleg a szerzetes hiányos latin tudása miatt – az első magyar írásos nyelvemlékünk: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea", azaz „A Fehérvárra menő hadiútra”
1952-ben a félszigetet – Magyarországon elsőként - természetvédelmi területté nyilvánították.
A híres tihanyi visszhangot a templom északi fala „okozza”, sajnos a beépítések, illetve a magasra nőtt, lombos fák miatt a visszhang ereje csökkent.
A visszhangról Csokonai Vitéz Mihály (A tihanyi ekhóhoz) és Vörösmarty Mihály (A tihanyi visszhang) is írt verset.
I. András (Endre) sírját 1891-ben tárták fel. Itt találták meg fia, Dávid herceg sírját is: ez az egyetlen Árpád-házi királyi sír, ami ma is ott van, ahová temették.
A templom Szent Ányosnak van felszentelve, noha a tisztelete egyáltalán nem volt elterjedt Magyarországon. A francia szent mentette meg Orleans városát Attilától. A háttérben az áll, hogy I. Endre (András) felesége kijevi volt, a hölgy testvére pedig I. Henrik francia király felesége lett. Innen alakultak ki kapcsolatok, az első szerzetesek franciák lehettek, ők hozták magukkal a szent tiszteletét.
A TIHANYI APÁTSÁG SZÁMOKBAN
A templom 46 méter hosszú, 16 méter széles, tornyainak magassága 34,5 méter és mindkét toronyban van harang