Tihanyi apátság

INTERAKTIVITÁS

Kiállts egy nagyot a mini Tihany felé és egy ismerős hang fog válaszolni.

„ÓH, TIHANNAK RIJJADÓ LEÁNYA! SZÁLLJ KI SZENT HEGYED KÖZŰL.” (Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz)

A félszigetet az ősidőktől fogva lakják, jelentős római maradványokat is feltártak, valamint egy jól kiépített földvár maradványait is megtalálták itt. A félsziget legkiemelkedőbb pontjára I. András (Endre) által alapított bencés apátság által épített templom került, amelynek megvan az alapítólevele is. A templomot Szent Ányos és a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. I. Andrást az altemplomban temették el. Ez az egyetlen része a templomnak és a hozzá kapcsolódó kolostornak, amely megmaradt a román-kori épületegyüttesből. A kolostor az Árpád-korban hiteles helyként (is) működött, vagyis oklevelek kiállítására feljogosított hely volt.

A bencések a török hódoltság alatt is itt maradtak, bár a templom és környezete végvárnak számított, így a törökök sokszor próbálták meg elfoglalni, azonban mindannyiszor sikertelenek voltak ezek a kísérletek.

1683-ban egy tűzvész végzett komoly pusztítást Tihanyban. A végvárat 1702-ben felrobbantották, szinte teljesen tönkretéve ezzel a templomot is. A helyreállítás a 18. században kezdődött, ekkor épült a barokk stílusú templom és kolostoregyüttes. Az építkezés 1719-től 1754-ig tartott. Először csak ideiglenesen szentelték fel, a kolostor 1763-ban leégett. A végleges felszentelésére csak 1774-ben került sor. A templom és a kolostor építtetője Lécs Ágoston apát volt. Ma újra a bencéseké az ingatlan.

Az egyhajós templom négy boltszakaszra tagolt térrel rendelkezik, amelynek szentélye alatt található az altemplom. A kéttornyos nyugati főhomlokzat részletgazdagon díszített. A tornyok alatt a Szent Ányos és Szűz Mária szobra látható. A templombelső fából készült berendezési tárgyai a magyar barokk kiemelkedő alkotásainak számítanak. A főoltár 1757-ben készült el, a templomban található még az 1762-ből származó Mariazelli-oltár. A templombelsőt 1889 óta díszítik Deák-Ébner Lajos, Székely Bertalan és Lotz Károly festményei.

TUDTA?

A tihanyi apátság alapítólevelében (1055), amit Pannonhalmán őriznek, szerepel – valószínűleg a szerzetes hiányos latin tudása miatt – az első magyar írásos nyelvemlékünk: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea", azaz „A Fehérvárra menő hadiútra”

1952-ben a félszigetet – Magyarországon elsőként - természetvédelmi területté nyilvánították.

A híres tihanyi visszhangot a templom északi fala „okozza”, sajnos a beépítések, illetve a magasra nőtt, lombos fák miatt a visszhang ereje csökkent.

A visszhangról Csokonai Vitéz Mihály (A tihanyi ekhóhoz) és Vörösmarty Mihály (A tihanyi visszhang) is írt verset.

I. András (Endre) sírját 1891-ben tárták fel. Itt találták meg fia, Dávid herceg sírját is: ez az egyetlen Árpád-házi királyi sír, ami ma is ott van, ahová temették.

A templom Szent Ányosnak van felszentelve, noha a tisztelete egyáltalán nem volt elterjedt Magyarországon. A francia szent mentette meg Orleans városát Attilától. A háttérben az áll, hogy I. Endre (András) felesége kijevi volt, a hölgy testvére pedig I. Henrik francia király felesége lett. Innen alakultak ki kapcsolatok, az első szerzetesek franciák lehettek, ők hozták magukkal a szent tiszteletét.

A TIHANYI APÁTSÁG SZÁMOKBAN

A templom 46 méter hosszú, 16 méter széles, tornyainak magassága 34,5 méter és mindkét toronyban van harang

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close