Vajdahunyadi vár

„A VÁRAK KIRÁLYA” (MIKSZÁTH KÁLMÁN)

„Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!
[...]
Itten lakott ő, tán olykor éppen itt
Gondolkodék e bástya tetején.
Innen tekintett a jövőbe ő,
Ahonnan most a múltba nézek én.”
(Petőfi Sándor: Vajdahunyadon)

Az oklevél, amelyben Luxemburgi Zsigmond király Hunyadot és a környező területeket Vajk kenéznek (alacsonyabb rangú oláh/román vezetői cím) adományozta, 1409. október 18-án kelt. Az új birtokos „erősség” építésébe kezdett, mert bár a környéken volt már vár, az nem felelt meg a kor elvárásainak. A birtok a Hunyadi család központjává vált – nevük is innen eredeztethető. Miután Serbe fia Vajk megkapta a birtokot a királytól, megkezdte a várépítést, amelyet fia, Hunyadi János folytatott, ő építtette át a helyet lovagvárrá. Ekkor épült a palotaszárny, a lovagterem, az „Országház” – Hunyadi kormányzósága alatt a legfontosabb tárgyalások itt zajlottak -, a Várkápolna, az Aranyház és a Nebojsza-torony. Hunyadi János megduplázta a vár területét. Felesége, Szilágyi Erzsébet sokáig itt élt. Hunyadit 1441-ben Ulászló erdélyi vajdává nevezte ki, az uradalom elnevezése azóta Vajdahunyad. A reneszánsz lovagvár építkezése nem fejeződött be Hunyadi János életében, fia, Mátyás pedig jóval kevesebbet törődött a vidéki várral. A megkezdett építkezéseket azonban befejezte (Mátyás-loggia, Buzogány torony). A vár 1482-ben Corvin János tulajdonába kerül, akinek apja ezzel is erősíteni akarta a törvénytelen gyermek legitimációját. Corvin János halála után számos tulajdonosa volt az egyre pusztuló várnak. Czibak Imre 1534-ben ostrommal foglalta el, amelynek következtében súlyosan sérültek az épületek, a falak. Mihai havasalföldi fejedelem 1601-ben megtámadta a várat, majd kirabolta és felgyújtotta. A vár 1618-ban Bethlen Gábor tulajdonába került, ekkor felújítások, átépítések kezdődtek, lerombolva, átépítve a 15. századi építményeket. Bethlen több teremre szabdalta a lovagtermet, és megépítette az úgynevezett Bethlen-szárnyat. Az utolsó nagyobb átépítéseket (Királyház, Királylépcső torony, Kapisztrán torony) a 17. század közepén végezték a várban. A török kiűzése után, az erdélyi fejedelemség megszűnésével a vár a központi kincstár kezelésébe került, állapota leromlott. Bár I. Ferenc császár 1808-as látogatásakor elrendelte felújítását, 1818-ban egy villámcsapás döntötte romba, sőt 1854-ben tűzvész pusztított itt. A vár helyreállítása 1868-ban kezdődött el, hogy Rudolf főherceg és trónörökös vadászkastélyként használhassa. Schulcz Ferenc, majd Steindl Imre vezetésével a cél a gótikus stílushoz való visszatérés volt. A munkálatok során jelentős károkat okoztak, megsemmisítve az épületegyüttes egy részét. A vár tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). A várban 1956 óta folyamatos helyreállítási munkák zajlanak, mert a szomszédos bányák, gyárak folyamatosan szennyezik és rontják állapotát.

A vár elhelyezkedése nem túl jó: a déli oldala támadható, ezért sohasem vált valódi erőddé, inkább reprezentatív célokat szolgáló lovagvár volt. Legrégebbi épülete a kör alakú Hímes torony, amely. A várban minden meg volt, amit a kor megkívánt: a nyugati oldalon egy hatalmas palota emelkedett, amelyet két kéthajós lovaglóterem egészített ki. A várból tornyok törtek a magasba az erős védelmet biztosítva, de egyben a vár szépségét is fokozva. Főbejáratként egy hatalmas kaputornyon szolgált, ahová a vár tövében folyó patak felett egy talpakra rakott, szétszedhető híd vezet. A vár jól el volt látva védművekkel.

A vajdahunyadi vár külsőre számos hasonlóságot mutat normandiai várakkal, amelyeket szintén szép erkélyek, függő tornyocskák, folyósok, faragott keretű ablakok és a tarka festés díszítenek. A várpalota belseje is igencsak előkelőnek számított: pompás ajtók, kandallók, cserépkályhák, a falakat freskók díszítették. A vár szépsége azt sugallta, hogy francia mesterek építették, azonban ezt a tényt sem írott, sem tárgyi bizonyítékok nem támasztják alá, sőt a várban alkalmazott heraldikai díszítés is azt bizonyítja, hogy a várat inkább hazai mesterek építették.

Az épület helyszíne: Vajdahunyad (Erdély, Románia)
Épült: a 14-15. században, később többször átépítették, majd egy 19. századi renoválás során jelentős átalakításokat végeztek a várban
Anyaga: kő, tégla
Stílusa: gótikus, reneszánsz
Az épület koordinátái: é. sz. 45° 44′ 57″, k. h. 22° 53′ 18″
Méretarány a Mini Magyarországban: 1:50

TUDTA?

Szilágyi Erzsébet többek között az építkezések kényelmetlenségei miatt volt kénytelen terhesen elutazni Vajdahunyadról és ezért született Mátyás Kolozsvárott.

Az úgynevezett Mátyás-loggia volt az első reneszánsz stílusú épület Erdélyben.

A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, amelynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. Ezzel szemben, a legenda szerint Hunyadi János a fogságába került néhány törökkel ásatta ki a vár kútját azt ígérve neki, hogy munkájuk végeztével felszabadítja őket. Hunyadi azonban nem engedte szabadon őket, és a szóban forgó kőre a következő feliratot vésték: „vizetek van, de szívetek nincs”.

A vár pompája az idők során megkopott, a 18. században egyes épületei már csak vasraktárként üzemeltek.

Hunyadi János parancsára hatalmas szögletes tornyot emeltek a vár elé és ezt látványosan szerkesztett hosszú fedett folyosóval kötötték össze a várral. A Nebojsza („ne félj”) nevet viselő torony látszólag utolsó lehetőséget nyújtó menedékhelyként funkcionálhatott, de minden bizonnyal egyéb feladatoknak is megfelelt, mint például a tulajdonos család vagyontárgyainak a megőrzése. Védett fekvését jól tükrözi az 1854-es tűzvész, amikor az egész vár lángok martaléka lett, azonban a Nebojsza-torony teljes mértékben érintetlenül maradt. Kétségtelenül a várépítészetben igen jártas építész művéről van szó, ezért is foglal el a vár sajátos helyet a magyarországi várépítészetben.

Petőfi Sándor kétszer is meglátogatta a várat, verset is írt róla

A Buzogány torony tetején 1873 óta egy bronz Hunyadi János figura látható

A Steidl-loggia egy utólag épített hozzátoldás a palotaszárnyhoz

A VAJDAHUNYADI VÁR SZÁMOKBAN

A vár tengerszint feletti magassága 257 méter

A Nebojsza tornyon 23 lőrés látható jelenleg

A Nebojsza torony ötemeletes

A palota kétszintes építmény. Alsó és felső teremből áll, amelyek hossza 26 méter, szélessége 11 méter. Az alsó terem magassága hét méter, a felsőé 8,8 méter. Udvari (keleti) falának vastagsága 1,5 méter, a Zalasdra tekintő (nyugati) fala pedig 2,2 méter vastag a földszinten, illetve 1,5 méter az emeleten.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close